9. fejezet: SZÓTÁR n - p

 

N ( O P )

 

Name Server: A domén-nevek használata az Internet számára némi járulékos munkát ad, hiszen egy adatcsomag továbbítás előtt a hosztcímből meg kell határozni a vele egyenértékű IP címet, és a küldemény hosztcímét ezzel kell helyettesítenie. Az összetartozó IP címeket és hosztcímeket a hosztgép először a helyi címtáblázatban (host table) keresi. Ha a keresés eredménytelen, a hosztgép az Internet valamelyik speciális szolgáltató-gépéhez, a névszolgáltatóhoz (Name Server-hez) fordul, amely az Internet gépeinek adatait tartalmazó, szabályos időközönként frissített sokszor hatalmas címtáblázatot kezeli. A címtáblázatokban a host.aldomén.domén alakú hostcímhez a vele egyenértékű IP cím, esetleg hivatkozási (alias) alak is tartozhat.

 

négyvezetékes átvitel: Teljes duplex átvitelhez két egység között még egy vezetékpárt kell alkalmazni, ellentétes VEVŐ-ADÓ áramkörökkel.

 

névszolgáltató = Name Server

 

N-RESET: Egyedi csomagok csak nagyon ritkán vesznek el, de a hálózati réteg időnként kiad egy alaphelyzetbe állító, összes függő csomagot törlő ún. N-RESET-et.

 

NRZI - Non Return to Zero Invertive: Nullára nem visszatérő, "megszakadásos". A 0 bitnek nulla szint felel meg. Az 1 értékű bithez vagy nulla vagy +V szint tartozik a következő szabály szerint: ha az előző 1-eshez nulla szint tartozott, akkor +V lesz, ha az előző 1-eshez +V tartozott, akkor 0 szint lesz a bithez rendelt feszültség. 0 bitet követő 1 értékű bit mindig +V feszültségű.

 

NRZI kódolás

Ez a módszer az NRZ kisebb sávszélességét kombinálja a szinkronizálást biztosító kötelező jelváltásokkal, sok nulla esetén itt is használható a bitbeszúrás.

 

NT1 (Network Termination 1):

A szolgáltató a felhasználói helyszínen elhelyez egy hálózati végződést, amelynek a neve NT1 (Network Termination 1), amelyet ezután ugyanazzal a sodrott érpárral, amellyel a felhasználó telefonja a végközponthoz volt kötve, egy ISDN központhoz köti. Az NT1 dobozán lévő csatlakozóba egy passzív sínkábel illeszthető be. A kábelhez nyolc eszköz — ISDN telefonok, terminálok, riasztók, és egyéb más berendezések — csatlakoztatható.

Ténylegesen azonban az NT1 doboz hálózati adminisztráció készítésére, helyi és távolsági hurok tesztelésére, hálózatfenntartásra és teljesítményfigyelésre alkalmas elektronikát is tartalmaz. A passzív sínen lévő összes eszköznek címezhetőnek kell lennie, azaz egyedi címmel kell rendelkeznie. Az NT1-ben lévő sínhozzáférés vezérlő, ha egyszerre több eszköz is sínre akar kapcsolódni, akkor a versenyhelyzetet fel tudja oldani.

 

null-modem:

Null-modem: Két DTE összekötése

Mivel majdnem minden számítógépnek van soros vonala, gyakran előfordul, hogy két számítógépet RS-232-C soros vonalon keresztül kötnek össze. Mivel nem DTE-DCE típusú az összeköttetés, ezért a megoldás egy null-modem-nek nevezett “eszköz” (hiszen csak egy keresztbe kötés), amely az egyik gép adási vonalát a másik gép vételi vonalával köti össze. A legegyszerűbb esetben ez elegendő, ha azonban a modemvezérlő vonalakat is használnunk kell, akkor hasonló módon néhány más vonal keresztbekötését is el kell végezni.

 

nyilvános hálózat: A hálózatok egyik típusú osztályozása szerint: vannak nyilvános hálózatok, mint a telefon, telexhálózat és vannak magánhálózatok amelyeket egy intézmény, vagy szervezet tart fenn pl. MÁV, HM, BM, stb.

 

 

O ( N P )

 

oktet (octet): A hálózati szabványokban, leírásokban a bájt kifejezés helyett az oktet (octet) fogalmát használják, ami egy 8 bites csoportot jelöl.

 

OSI-modell:

Az OSI modell

 A modellt OSI-modell-nek hívják. Az OSI az Open System Interconnect - nyílt rendszerek összekapcsolása kifejezés angol eredetijéből alkotott betűszó. Nyílt rendszereknek olyan rendszereket hívjuk amelyek nyitottak a más rendszerekkel való kommunikációra. Az OSI modell hét rétegből áll, és a kialakításuknál a következő elveket vették figyelembe:

 

 

P ( N O )

 

PAD: X.25 hálózatoknál fontos szolgáltatás a nem csomagkapcsolt hálózatokkal való illesztést biztosító a csomagösszeállítás-felbontás PAD (Packet Assembly-Disassembly) funkció. Ez a szolgáltatás az előfizető bit és karakterfolyamait (pl. egy terminál jeleit) csomagokká alakítja illetve visszaalakítja). Ez teszi lehetővé hogy a karakter üzemmódú terminálok csomag üzemmódú DTE-kel kommunikáljanak.

 

párhuzamos átvitel: az információt általában bitcsoportos alakok hordozzák. Ha egy ilyen bitcsoportot egyszerre tudunk átvinni, akkor az információ átviteli sebessége nagyobb lesz. Ehhez azonban annyi, biteket átvivő adatutat kell az ADÓ és a VEVŐ között kialakítani, ahány bitből áll a bitcsoport. Természetesen külön vezeték(ek) szükségesek a ADÓ-VEVŐ szinkronizmus megvalósítására is. Ügyelni kell a vezetékek helyes sorrendjére is. Mivel ez a kialakítás jelentősen növeli az összeköttetés költségét és csökkenti a megbízhatóságot, ezért általában ezt az ún. párhuzamos átvitelt, csak kis távolságokra, illetve készülékek belsejében elhelyezkedő részegységek összekapcsolására használják. Ilyen megoldással működnek a számítógépek adat-, vezérlő- és címbuszai, vagy perifériák esetén a nyomtató, szkenner.

 

passzív illesztő: két, az üvegszálra kapcsolódó csatlakozóból áll. Az egyik csatlakozón egy LED dióda, a másik csatlakozón egy fotódióda van. Az illesztő teljesen passzív, segítségével jeleket tudunk a fénykábelből kivenni illetve jeleket tudunk a kábelbe bejuttatni. Az illesztés természetesen fényveszteséggel (és így csillapítással) jár, ezért meg kell határozni, hogy adott távolságon hány darab használható

 

passzív sínkábel: ISDN-nél az NT1 dobozán lévő csatlakozóba egy passzív sínkábel illeszthető be. A kábelhez nyolc eszköz — ISDN telefonok, terminálok, riasztók, és egyéb más berendezések — csatlakoztatható. A passzív sínen lévő összes eszköznek címezhetőnek kell lennie, azaz egyedi címmel kell rendelkeznie. Az NT1-ben lévő sínhozzáférés vezérlő, ha egyszerre több eszköz is sínre akar kapcsolódni, akkor a versenyhelyzetet fel tudja oldani.

 

PBX (Private Branch eXchange): Nagyobb vállalatok számára az alábbi ábrán látható konfigurációt alkalmazák. Ebben a modellben az NT1-el összekötve egy 2-es típusú hálózatvégződést, egy NT2-t (Network Termination 2) is találunk. A modellben az NT2-t egy digitális telefon alközpont, a PBX (Private Branch eXchange) testesíti meg, ez nyújtja a telefonok, terminálok és egyéb berendezések számára a valódi interfészt.

A vállalaton belüli telefonok a PBX-en belül zajlanak le anélkül, hogy a szolgáltató ISDN központja erről tudomást szerezne. Egy ISDN PBX közvetlen interfészt biztosít az ISDN termináloknak és telefonoknak. Egy nem-ISDN eszköz, így pl. RS-232-C terminál illesztése érdekében a felhasználó egy vagy több termináladaptert alkalmazhat, mely a terminál felé RS-232-C, a PBX felé ISDN interfészt mutat.

Az ISDN üzleti célú alkalmazása

 

PE - Phase Encode: (Manchester) - Manchester kódolás Ennél jel-átmenet, ugrás jelképezi a biteket, de itt az ugrás irányának is jelentősége van: pl. 0-1 átmenet 1-es bitet, 1-0 átmenet 0-ás bitet jelöl.

PE kódolás

Akkor, amikor több azonos bit követi egymást, akkor a jelnek a két bit között "félidőben" vissza kell térnie az eredeti szintre azért, hogy a következő bit idején ugyanolyan irányú átmenet következhessen. A jel detektálásakor, visszaállításakor, az alapfrekvenciás, bit értékeket hordozó átmeneteket el kell különíteni a kétszeres frekvenciájú "hamis" átmenetektől (a mai technikában ez nem okoz nehézséget). Mivel az információt ennél a formánál is jel-átmenetek hordozzák, kiválóan alkalmas mágneses adatrögzítéshez is. Mivel minden bitnél van jelváltás, ezért a szinkronizálás nem okoz problémát. Az egyenfeszültségű összetevője nulla. A sok előnyös tulajdonsága mellett az egyetlen hátránya a gyakori jelváltások miatti nagy sávszélessége.

 

 

peer-to-peer: A hálózati eszközök kapcsolatában az ügyfél-kiszolgáló kapcsolat melletti másik megoldási lehetőség az egyenrangú kapcsolat. Vagyis az eszközök összekapcsolhatók a demokrácia szabályai alapján: minden gép egyenrangú, és erőforrásainak egy részét bocsátja a hálózaton keresztül a többi gép számára. Ezek az ún. egyenrangú, vagy peer-to-peer hálózatok. Ilyen hálózatokban is elképzelhetők, hogy az egyik gép csak szerverként működik. Ezt azért fontos megjegyezni, mert nem a gépek információ-szolgáltatásban nyújtott szerepe a döntő, hanem az, hogy az egyenrangúság értelmében bármelyik lehet ügyfél és szolgáltató.

  

piggy-back: Kétirányú protokolloknál egy egyszerű megoldással az átviendő keretek számát csökkenthetjük: bármelyik irányba tartó adatkeretre ráültethetjük az előző ellenirányú adatkeret nyugtáját. Ezt szokták ráültetési (piggy-back) technikának is hívni. Hogy egy nyugta akkor is visszajusson, ha éppen nincs visszafelé küldött adatkeret, célszerű egy adott időzítés lejártakor a VEVŐ-nek önállóan útnak indítani. Persze, ha az adó eltérő időzítése miatt újra elküldi a keretet, akkor ez problémát jelent. 

Kétirányú protokoll

point-to-point: Két pont közötti csatornával rendelkező alhálózat-nál (pont-pont összeköttetés), amikor egy vevő megkapja a csomagot és az nem neki szól, akkor azt továbbadja egy következő pont-pont összeköttetésen keresztül. Ezért az ilyen típusú hálózatokat más néven szokták két pont közötti (point-to-point), vagy tárol és továbbít (store-and-forward ) hálózatoknak nevezni.

 

polling: Mi történik, ha a terminálokat egyszerre akarják használni? Nyilvánvalóan valamilyen hozzáférési elvet kell alkalmazni. A hagyományos módszer szerint egy terminál mindaddig nem juthat szóhoz, amíg a vezérlő meg nem szólítja. E megoldásnak lekérdezés (polling) az általánosan elfogadott neve.

 

PPP: Point to Point Protocol. A SLIP/PPP kapcsolat egy telefonvonalon keresztüli kapcsolódás. Ilyenkor egy modem és a telefonvonalon TCP/IP szerű kapcsolatot megvalósító SLIP/PPP (SLIP - Serial Line Interface Protocol, PPP - Point to Point Protocol) protokoll szükséges. Számítógépünk a vonal másik végén egy Internetre kapcsolódó kiszolgáló számítógépen keresztül egy IP címet hordozó hálózatra kapcsolt géppé válik.

 

primitívek: Egy szolgálatot bizonyos alapműveletek (primitívek) segítségével írhatunk le. Ezekkel definiáljuk, hogy egy szolgálat milyen tevékenységet végez el, és milyen jelzést ad tovább egy másik primitívnek. Az OSI modellben a primitívek négy osztálya lehetséges:

 

Primitív

Mit csinál

Kérés

Valamilyen tevékenység végrehajtásának kérése

Bejelentés

Információ adás eseményről

Válasz

Egy eseményre való válaszadás

Megerősítés

A kérést kérő informálása

 

A köztük lévő összefüggés az alábbi ábrán látható.

Összefüggés a primitívek között

 

protocol stack, protocol suite : Az olyan protokollgyűjteményt, amely minden rétegben csak egyetlen protokollt tartalmaz protokollkészletnek (protocol suite) vagy más néven protokoll-veremnek (protocol stack) nevezünk. Ilyen például a MAP, TOP, illetve az Internet protokoll készlete.

 

protokoll: A kommunikációnál használt szabályok és megállapodások összességét protokollnak (protocol) nevezzük.

 

protokollkészlet = protocol suite

 

protokoll-verem = protocol stack

 

PVC: (Permanent Virtual Circuit). Állandó virtuális áramkör. A csomagkapcsolású hálózatok egyik alapvető csomagtípusú szolgálata, amely két DTE-t állandóan összeköt logikai csatornával. Ez biztosítja a csomagváltások során a sorrendhelyességet.

 


 9. fejezet: SZÓTÁR a - c

9. fejezet: SZÓTÁR d - f

9. fejezet: SZÓTÁR g - i

9. fejezet: SZÓTÁR k - m

9. fejezet: SZÓTÁR r - t

9. fejezet: SZÓTÁR u - x


Ábrajegyzék

Bevezetés

1.fejezet: A hálózatok célja, alkalmazása, alapfogalmak

2.fejezet: Fizikai átviteli jellemzők és módszerek

3.fejezet: Közeg-hozzáférési módszerek

4.fejezet: Adatkapcsolati protokollok

5.fejezet: Hálózati réteg

6.fejezet: A felsőbb rétegek

7.fejezet: Lokális hálózatok

8.fejezet: A TCP/IP protokoll és az Internet

Tárgymutató