2. fejezet: Ellenőrző kérdések és válaszok 37 - 48

 

  1. Mi az ISDN? Milyen szolgáltatásai vannak?
  2. Mi az a bitcső, hálózati végződés? Milyen referenciapontok vannak a különféle eszközök között?
  3. Mutassa be a digitális telefonközpont (PBX) működési elvét!
  4. Milyen részekből áll egy ISDN interfész? Milyen keretformátumot használ?
  5. Mi az ATM? Mi az alapgondolata?
  6. Mutassa be a GPIB (IEC625) párhuzamos adatátvitelt!
  7. Mi a mester-szolga és az adó-vevő szerepek közötti különbség I2C busz esetén?
  8. Rajzolja fel és magyarázza el az I2C busz működését!
  9. Hogyan történik egy bit átvitele az I2C buszon?
  10. Hogyan történik egy bájt átvitele az I2C buszon?
  11. Mi jelzi egy átvitel kezdetét és végét az I2C buszon?
  12. Magyarázza el az egyvezetékes busz működését!

37. Mi az ISDN? Milyen szolgáltatásai vannak?

ISDN - integrált szolgáltatású digitális hálózat

Már többször utaltunk rá, hogy a klasszikus távbeszélő rendszereket analóg hangátviteli célokra tervezték, és nem alkalmasak modern digitális távközlési igények kielégítésére (adat-, fax- vagy video-átvitelre). Az új digitális rendszerek elsődleges célja az, hogy integrálja a hang- és nem hang jelű átviteli szolgáltatásokat. Elnevezésük: ISDN (Integrated Services Digital Network — integrált szolgáltatású digitális hálózat).

Kezdetben az analóg (hang-) átviteli távbeszélőrendszerek, a nyilvános kapcsolt hálózatok, a kapcsolás felépítésére szolgáló vezérlőinformációikat az ún. jelzéseket ugyanabban a 4 kHz-es csatornában vitték át, mint amelyben az emberi hangot. Ennek a megoldásnak: közös telefonvonalon vinni a hangot, a jelzéseket és modemek segítségével adatátviteli célokra is felhasználni, nyilvánvalóan sok hátránya van.

Az AT&T cég 1976-ban egy csomagkapcsoló hálózatot épített és helyezett üzembe, amely a fő nyilvános kapcsolt hálózattól elkülönülve működött. Ezt a hálózatot CCIS-nek nevezték (Common Channel Interoffice Signaling - közös csatornás központi jelzésmód). 2.4 kbit/s-os sebességgel működött és úgy tervezték, hogy a jelzésforgalom az átvivő-sávon kívülre kerüljön. Így az analóg összeköttetések kezelése egy különálló csomagkapcsolt hálózaton keresztül valósult meg, amelyhez a felhasználók nem férhettek hozzá.

A telefonrendszerek így valójában három különböző komponensből álltak: az analóg nyilvános kapcsolt hálózatból, amely a hangátvitelre szolgál, a CCIS hálózatból, amely a hangátviteli hálózatot vezérli, valamint a csomagkapcsoló hálózatból, amelyek az adatátviteli feladatokat végzi. Az ISDN fejlesztésekor először a felhasználó/ISDN interfészt határozták meg.

Következő lépésként az akkori végközpontoknak olyan ISDN központokkal való helyettesítését kellett elvégezni, amelyek támogatják az ISDN interfészt. Végül, a jelenben az átvitelt és kapcsolóhálózatokat az integrált hálózat váltotta fel.

Az ISDN szolgáltatásai

A legalapvetőbb szolgáltatás továbbra is a hangtovábbítás, de számos új tulajdonsággal kiegészítve. Az ISDN telefonokon több azonnali hívásfelépítésre alkalmas gombokat helyezhetünk el, amelyekkel a világ bármelyik telefonját el lehet érni. A telefonok a kicsöngés ideje alatt a hívó telefonszámát, nevét és címét is kijelezhetik. E sajátosság kifinomultabb változata szerint a telefonkészülék egy számítógéphez is hozzákapcsolódik azért, hogy egy bejövő híváskor a hívó adatrekordja képernyőn megjeleníthető legyen.

További korszerű hangátviteli szolgáltatások: világméretű konferenciahívások lebonyolítása (kettőnél több partner között). A beszéd-digitalizálási technikák lehetővé teszik a hívó számára azt is, hogy a foglalt jelzés vagy a hosszú idejű kicsöngés után üzenetet (hangposta) hagyjon. Az ISDN adatátviteli szolgáltatásai által a felhasználók ISDN termináljaikkal, ill. számítógépeikkel a világ bármelyik másik ilyen gépéhez hozzákapcsolódhatnak.

Egy másik fontos adatátviteli sajátosság az, hogy zárt felhasználói csoportok alakíthatók ki, ami magánhálózatok létrehozását teszi lehetővé. Egy csoport tagjai csak a csoport más tagjait hívhatják, és kívülről sem jöhet be semmiféle hívás (csak szigorúan ellenőrzött módon). Az ISDN várhatóan széles körben elterjedő új szolgálata a videotex, amely egy távoli adatbázis terminálon keresztüli interaktív elérését teszi lehetővé a felhasználó számára. (Áru kiválasztása és megvásárlása telefonon keresztül.) Egy másik, várhatóan népszerűvé váló ISDN szolgáltatás a teletex, amely valójában házi és üzleti célokra átalakított elektronikus levelezési szolgálat.

Számos esetben kézzel aláírt szerződések, ábrák, grafikonok, fénymásolatok, illusztrációk és egyéb grafikus anyagok átvitele válhat szükségessé. Ehhez egy másik ISDN szolgálatot célszerű igénybe venni, a Csoport 4 módban működő faxot, amely a képeket elektronikusan letapogatja és digitalizálja. Kialakíthatók távmérési (telemetry) vagy riasztó (alarm) szolgáltatások is ISDN szolgálat segítségével.

 

38. Mi az a bitcső, hálózati végződés? Milyen referenciapontok vannak a különféle eszközök között?

Az ISDN alapkoncepciója az ún. digitális bitcső (digital bit pipe). Ezen — a felhasználó és a szolgáltató között húzódó képzeletbeli csövön — áramlanak mindkét irányban az információt szállító bitek. A bitfolyam időosztásos multiplexelésével a digitális bitcső támogathatja a bitcső több független csatornára való felosztását. Két alapvető bitcső szabványt fejlesztettek ki: egy kisebb adatátviteli sebességűt magán célokra, és egy üzleti célokra tervezett nagyobb sebességűt, amely több csatornát támogat.

A szolgáltató a felhasználói helyszínen elhelyez egy hálózati végződést, amelynek a neve NT1 (Network Termination 1), amelyet ezután ugyanazzal a sodrott érpárral, amellyel a felhasználó telefonja a végközponthoz volt kötve, egy ISDN központhoz köti. Az NT1 dobozán lévő csatlakozóba egy passzív sínkábel illeszthető be. A kábelhez nyolc eszköz — ISDN telefonok, terminálok, riasztók, és egyéb más berendezések — csatlakoztatható.

Ténylegesen azonban az NT1 doboz hálózati adminisztráció készítésére, helyi és távolsági hurok tesztelésére, hálózatfenntartásra és teljesítményfigyelésre alkalmas elektronikát is tartalmaz. A passzív sínen lévő összes eszköznek címezhetőnek kell lennie, azaz egyedi címmel kell rendelkeznie. Az NT1-ben lévő sínhozzáférés vezérlő, ha egyszerre több eszköz is sínre akar kapcsolódni, akkor a versenyhelyzetet fel tudja oldani.

Nagyobb vállalatok számára az alábbi ábrán látható konfigurációt alkalmazák. Ebben a modellben az NT1-el összekötve egy 2-es típusú hálózatvégződést, egy NT2-t (Network Termination 2) is találunk. A modellben az NT2-t egy digitális telefon alközpont, a PBX (Private Branch eXchange) testesíti meg, ez nyújtja a telefonok, terminálok és egyéb berendezések számára a valódi interfészt.

A vállalaton belüli telefonok a PBX-en belül zajlanak le anélkül, hogy a szolgáltató ISDN központja erről tudomást szerezne. Egy ISDN PBX közvetlen interfészt biztosít az ISDN termináloknak és telefonoknak. Egy nem-ISDN eszköz, igy pl. RS-232-C terminál illesztése érdekében a felhasználó egy vagy több termináladaptert alkalmazhat, mely a terminál felé RS-232-C, a PBX felé ISDN interfészt mutat.

A CCITT négy referenciapontot határozott meg a különböző eszközök között: R, S, T, és U.

 

Az R-nél nagyon sokféle interfész található. A gazdaságosság az NT1 és NT2 egy egységbe integrálását követeli. Ezeket a módosított PBX-eket NT12 eszközöknek nevezik. Az NT1 előnye viszont az, hogy a felhasználó elől eltakarja az előfizetői hurkok technológiájában esetlegesen előforduló változásokat. Ha végül is megvalósul majd az áttérés az optikai szálakra, akkor az NT1-ek új környezetbe való illesztése sokkal egyszerűbb, mint a PBX-ek illesztése vagy esetleges kicserélése. Egy másik ellentmondás az S referenciapont körül alakulhat ki. Emiatt az egyes országokban különböző, egymással inkompatibilis ISDN rendszereket fedezhetünk fel.

 

39. Mutassa be a digitális telefonközpont (PBX) működési elvét!

A telefonnal kapcsolatos részben már foglalkoztunk az alközpontokkal, amit most digitális adatátviteli vonatkozásai miatt ismét sorra kerül. A PBX-ek feladata az előfizetői hívások kapcsolása, amely kezdetben kézzel, a későbbiekben automatikusan, (rotary, crossbar kapcsolás) történt. A modern PBX, amelyet PABX-nek (Private Automatic Branch eXchange - automatikus kapcsolású alközpont) vagy CBX2-nek (Computerized Branch eXchange - számítógép-vezérelt alközpont) is neveznek, már egy harmadik generációs rendszer.

 

Digitális PBX felépítése

A PBX központi része egy áramkörkapcsoló, amelybe modulok illeszthetők. Minden modulkártya egy adott típusú eszköz számára biztosít kapcsolódási felületetet, kimenetén mindig egy ISDN bitfolyamot előállítva. A vezérlőegység egy általános célú számítógép. A vezérlőegység összegyűjti a hívott szám számjegyeit, majd a kapcsolót a hívó és a hívott berendezések közötti kapcsolat létrehozására utasítja. Kétféle típusú kapcsoló van. Az egyik a mátrix alakban elrendezett kereszteződéses kapcsoló (crosspoint switch). Ennek mechanikus megfelelője a crossbar kapcsoló. A metszéspontokban a kimenő és bemenő vonalakat félvezető-kapcsolók köthetik össze.

 

A kereszteződéses (mátrix) kapcsoló

 

Időosztásos kapcsoló

A másik megvalósítási forma a fenti ábrán látható időosztásos kapcsoló (time division switch). Az időosztásos kapcsoló az n darab bemeneti vonalat sorban egymás után letapogatja, és egy n (idő)résből álló bemeneti keretet állít össze. Minden egyes rés k bitből áll. Az időosztásos kapcsoló legfontosabb eleme az időréscserélő (time slot interchanger), amely időréseket tartalmazó bemeneti kereteket fogad, és ugyancsak időréseket tartalmazó kimeneti kereteket állít elő.

 

40. Milyen részekből áll egy ISDN interfész? Milyen keretformátumot használ?

Az ISDN célja, hogy a felhasználó számára egy digitális bitcsövet biztosítson, akár a T, akár az S referenciaponton keresztül. Új típusú csatlakozót definiál, aminek nyolc érintkezője (tűje) van. Ebből kettő adás és adási föld, további kettő vétel és vételi föld számára van kijelölve. A maradék négy közül kettő a terminálok NT1, ill. NT2 általi tápfeszültség ellátásra, míg kettő ennek fordítottjára használatos. A szimmetrikus átviteli módnak a következtében az ISDN kábel 1km hosszú lehet és jó zajtűrő képességgel rendelkezik. A bitcsőben több csatorna is kialakítható, amelyek közül az eddig szabványosított csatornatípusok:

 A

4 kHz-es analóg telefoncsatorna

B

64 kbit/s-os PCM csatorna hang és adatátviteli célokra

C

8 vagy 16 kbit/s-os digitális csatorna

D

16 vagy 64 kbit/s-os digitális csatorna, a sávon kívüli jelzésre

E

64 kbit/s-os digitális csatorna, a sávon belüli jelzésre

H

384, 1536, ill. 1920 kbit/s-os digitális csatorna

 A szabványosításnak nem szándéka, hogy a digitális bitcsövön a csatornák tetszőleges kombinációja létezzen. Eddig három kombinációt szabványosítottak (1994):

1) Alapsebesség: 2B + 1D

2) Primer sebesség: 23B + 1D (U.S. és Japán) vagy 30B + 1D (Európa)

3) Hibrid: 1A + 1C

 

ISDN bitcsövek

Az alapsebességű D-csatorna 16 kbit/s-os. Híváskéréseket az ezen elküldött üzenetek segítségével lehet kiadni.

Egy tipikus híváskérési üzenet kijelöli a használandó B csatornát, és megadja a hívandó ISDN telefonszámot, és esetleg egyéb opciókat ( pl. “R” hívás ) is tartalmaz. A D-csatorna további három logikai alcsatornára van felosztva: az s alcsatornára, amely jelzési célokra szolgál ( pl. hívás-felépítés ), a t alcsatornára, amelyen telemetriás eszközöket ( pl. füstérzékelők ) használhatnak, és p alcsatornára, amely kis adatátviteli sebességen adatcsomagok átvitelére alkalmas.

A primer sebességű interfészt a T referenciapontoknál való használatra, PBX-el rendelkező üzleti vállalkozások számára tervezték. A 23B + 1D választás lehetővé teszi, hogy egy ISDN keret kényelmesen illeszkedjen az AT&T T1 rendszeréhez. A 30B + 1D választás pedig a CCITT 2,048 Mbit/s-os rendszeréhez való illeszkedést teszi lehetővé.

Az alábbi ábrán azt a fizikai rétegbeli keretformátumot láthatjuk, amely alapsebességű NT1-től vagy NT2-től a TE1 felé irányuló forgalom esetén érvényes. A keret 48 bitből áll, az adatbitek száma 36. A keret elküldéséhez 250 µsec szükséges, ami 144 kbit/s-os adatátviteli sebességet jelent, de ha a nem adatbiteket is számítjuk, akkor az átviteli sebesség 192 kbit/s-ra emelkedik.

 

Az ISDN keretformátum

Fontos tudnunk azt, hogy a felhasználói adat csupán egy nyers bitfolyam. Nincs hibaellenőrzés, nincs ellenőrzőösszeg, nincs redundancia, nincs nyugtázás és nincs újraadás sem. Ha hiba történik akkor azt a felsőbb rétegeknek kell javítania. Az ISDN semmi mást nem tesz, mint a B csatornák (és kisebb mértékben a D-csatorna) segítségével a felhasználónak nyers bitfolyamot biztosít.

 

41. Mi az ATM? Mi az alapgondolata?

ATM - Asychronous Transfer Mode

Az ISDN továbbfejlesztésében nagy szerepet fog játszani, egy olyan átviteli módszer alkalmazása, amely figyelembe veszi az információforrások különbözőségét. A jelenlegi információátviteli rendszerek olyan protokollokat, adatátviteli módszereket használnak, amely az adott típusú információ átviteléhez fejlesztettek ki. Ezért más típusú információ átvitele ilyen csatornán keresztül rossz nem hatékony csatorna kihasználást okoz. (Például a telefonvonalak tervezésénél csak az emberi beszéd 4 kHz-es sávszélességét vették alapul, nem gondoltak nagysebességű adatátvitel megvalósítására.

Az alkalmazások alapvetően kétféle digitális átvitelt igényelnek:

Az ATM-et, ez utóbbi VBR típusú adatátvitelre tervezték. Ezeket a követelményeket kielégítendő, az ATM aszinkron időosztásos multiplex adatátvitelt használ, viszonylag kis méretű csomagokkal.

A csomagok 53 oktet (oktet=8 bit) hosszúak, ebből mindössze 5 oktet a fejléc és 48 oktet az információ. A fejrész tartalmazza a csomagot vivő virtuális kapcsolat adatait. Az információs mező rövid, így a pufferek a kezelő pufferek méretei kicsik lehetnek.

Az elérhető adatátviteli sebesség nagyobb 1 Gbit/s-nál, jellegénél fogva ISDN kommunikáció átvitelére alkalmas.

 

42. Mutassa be a GPIB (IEC625) párhuzamos adatátvitelt!

Bájt-soros bitpárhuzamos adatátvitel (GPIB)

Nagyon sok esetben kell mérőkészülékeket vezérelni, mérési eredményeiket feldolgozni, készülékek együttműködésének biztosításával mérőrendszereket kialakítani. Mivel ilyen esetekben általában laboratóriumon belüli, nem nagy távolságokról van szó, ezért célszerű a párhuzamos adatátvitel előnyeit kihasználni.

Az IEC 625 ajánlásában egy általános célú csatlakozó rendszer leírását specifikálta, amely elsősorban automatikus mérőrendszerek készülékeinek összekapcsolásra szolgál, és biztosítja az összekapcsolt eszközök közötti kommunikációt.

Az IEC 625 ajánlás célkitűzései

 

A kommunikáció üzenetek formájában zajlik:

 

Alapvető sajátosságok: 

· Kiépíthetőség: maximum 15 készülék, melyek egymástól legfeljebb 20 m-re lehetnek

· Adatátvitel: maximum 1 Mbit/s, az adatkeretek rövidek (10-20 karakter)

· Mechanikai előírások: Speciális 25 pólusú csatlakozó

· Villamos előírások: Meghajtó és vevőáramköröknek a TTL specifikációt kell teljesíteni

 

Az összekapcsolt készülékek kommunikációs státusza háromféle lehet: 

· Beszélő (talker): Egyszerre csak egy beszélő lehet aktív. Beszélő státuszban egy készülék készülékfüggő adatokat továbbíthat a buszon.

· Hallgató (listener): Címzett állapotában egy hallgató készülék készülékfüggő üzeneteket vehet.

· Vezérlő: Gondoskodik a beszélő és hallgató címek kiosztásáról.

 

Funkcionális előírások: 

A buszra kapcsolt rendszer minden elemének funkciójától függően lehet beszélő, illetve hallgató címe mely őt adott minőségében egyértelműen azonosítja. Közös hallgató címe lehet az azonos információkat igénylő berendezéseknek, de beszélő cím csak egyedi lehet. Általában minden mérési összeállítás tartalmaz egy vezérlő készüléket amely koordinálja a kommunikációt.

 

A rendszer felépítése: A rendszer minden készüléke rendelkezik buszillesztő egységgel a buszrendszer felépítése: 

· 8 adatvezeték

· 3 vezérlő vezeték

· 5 kiegészítő vezérlő vezeték

IEC 625 interfész kialakítása

Az egyes jelvezetékek szerepe: 

· DIO1..DIO8 (Data I/O): üzentek továbbítása, (cím, program, eredmény, utasítás)

· DAV (Data Valid): a jelforrás jelzi, érvényes adat van a buszon

· NRFD (Not Ready for Data): hallgató jelzi vételkészségét

· NDAC (No Data Accepted): hallgató készülék jelzi az elfogadást

· IFC (Interface Clear): valamennyi készülék alapállapotba állítása

· ATN (Attention): cím, üzenet, címzett parancs, elválasztása a készülékfüggő üzenettől

· SRQ (Service Request): a vezérlőtől kérhető az éppen folyó művelet megszakítása

· REN (Remote Enable): a vezérlő jelzi, hogy üzenete távvezérlésre állít egy készüléket

· EOI (End or Identify): üzenet utolsó elemének jelzése, vagy vezérlő általi lekérdezés

 

IEC 625 interfész handshake

A Paralell Poll (PP) üzemmód lehetővé teszi egy készüléknek, hogy nem beszélő státuszban állapotüzenetet küldjön a vezérlőnek. A Serial Poll (SP) üzemmód lehetővé teszi, hogy SRQ segítségével állapotüzenetet küldjenek a vezérlőnek.

A fenti ábrán látható idődiagramon végigkövethető az adatátvitel handshake folyamata. Mivel a rendszer elemei eltérő sebességűek ezért a buszsebesség a vezérlőjelek segítségével mindig a leglassabb készülékhez igazodik.

 

43. Mi a mester-szolga és az adó-vevő szerepek közötti különbség I2C busz esetén?

minden egység lehet Adó ill Vevő. Ezen felül megkülönböztetünk Master és Slave eszközöket. Így összesen két funkció és két szerep különböztethető meg:

A funkciók:

TRX = Transmitter (adó): Az egység amelyik adatot küld a buszra.

RCV = Recevier (vevő): Az egység amelyik adatot fogad a buszról.

 

A szerepek:

MST = Master (mester): Az egység amelyik kezdeményezi az átvitelt, az átvitelhez az órajelet generálja, és be is fejezi az átvitelt.

SLV = Slave (szolga): A mester által megcímzett egység.

 

Egy mikrokontroller I2C egysége mindegyik szerepre és funkcióra képes. Természetesen ha ez az egység vezérli a perifériákat (és a gyakorlatban ez a leggyakoribb eset), akkor szerepe: mester és a perifériák a szolgák.

 

44. Rajzolja fel és magyarázza el az I2C busz működését!

Az I2C, Inter IC azaz IC-k közötti busz. Az I2C busz nagybonyolultságú integrált áramkörök közötti soros információcserét biztosító, azt fizikailag három vezetékkel megvalósító sínrendszer. Az átviteli félduplex módon történik, sebessége kb. 100-400 kbit/s-ig növelhető. Az ilyen buszt tartalmazó nagybonyolultságú integrált áramkörök egymással könnyen, kevés vezetékkel tudnak sorosan kommunikálni. A kommunikáció kétirányú adatvonalon (SDA=Serial Data) keresztül történik, és egy külön órajel (SCL=Serial Clock) szinkronizálja az adatvezetéken az adatokat.

A busz elvi felépítése az alábbi ábrán látható.

A tranzisztorok kikapcsolt állapotában a felhúzó ellenállás miatt, a vonalak magas állapotban vannak. Ez az alaphelyzet. Ha bármelyik tranzisztort bekapcsoljuk, az a vezetéket a földre kapcsolja, így nulla állapotú. Ezt a megoldást az elektronikában huzalozott vagy kapcsolatnak hívják.

A vezérlési elvből következik, hogy mindig csak egy egység vezérelheti az adott vezetéket, a többi egység a tranzisztorát nem kapcsolhatja be. Az eddig tárgyalt adás mellett minden egység képes a vonalon lévő adatokat is venni egy erősítőn keresztül.

 

I2C kommunikáció elve

 

Még egy érdekes megállapítás: egy egység el tudja dönteni hogy a vezetéket más nem vezérli-e. Ha ugyanis az adatokat a vezetékre kapcsolja, a saját vevőerősítőjén ugyanazt az adatot kell vennie, mint amit kiküldött. Ha ez nem teljesül, valamelyik másik egység is “piszkálja” a vonalat, azaz a buszfoglaltság azonosítható.

 

45. Hogyan történik egy bit átvitele az I2C buszon?

Az átvitel bit szinten a következő: az eredetileg magas szinten lévő SDA vonalra kerül a 0 vagy 1 értéknek megfelelő feszültségszint. Az SCL vonal magas szintje alatt érvényes az adat. Az adat csak az SCL vonal alacsony szintje alatt változhat.

 

Bit átvitel, START és STOP feltétel az I2C buszon

A busz aktív és inaktív állapotát a START és STOP feltételekkel tudjuk definiálni.

 

START feltétel akkor lép fel és a busz aktív lesz amikor SCL magas állapotában az SDA vonalon egy H-L átmenet van.

STOP feltétel akkor lép fel, amikor SCL magas állapotában az SDA vonalon egy L-H átmenet van.

 

A START és STOP állapotokat csak a mester generálhatja. A busz aktív a START és STOP állapot között. Ezután válik a busz szabaddá.

 

46. Hogyan történik egy bájt átvitele az I2C buszon?

Az SDA vonalon sorosan átvitt adat mindegyike 1 bájt = 8 bit hosszúságú. Az átvitt bájtok száma nincs korlátozva. Az adónak a vevő minden bájt vételét egy L szintű nyugtázó (ACK = acknowledge) bit küldésével igazolja. Az ehhez szükséges órajelet a mester generálja, az adó az SDA vonalat elengedi. A vevőnek ekkor az ACK generáláshoz le kell húznia az SDA vonalat. Az átvitel a legmagasabb helyiértékű (MSB) bittel kezdődik.

Az adatbiteket az adó, az ACK bitet a vevő küldi. Ha egy vevő nem képes egy adatot venni akkor az ACK bit küldése helyett az SCL vonalat 0 szinten tartja. Ez egy várakozó állapot.

Vegyük észre, hogy az adat- és az órajel vonalat az adó és a vevő felváltva használja. Ez megköveteli mind az adó mind a vevő számára a nagyon pontos kommunikációs feltételek betartását.

Bájt átvitel az I2C buszon

A "minden bájt nyugtázása" szabály alól két kivétel van:

 

47. Mi jelzi egy átvitel kezdetét és végét az I2C buszon?

Átvitel kezdete: A mester START állapotba hozza a buszt (S) és kiküldi a szolga címét.

Átvitel vége: MASTER WRITE-nál az utolsó adat küldése után a mester STOP állapotba hozza a buszt (P).

MASTER READ-nél az utolsó adat küldését a mester negatív nyugtázással jelzi (NA). Ezek után a mester STOP állapotba hozza a buszt (P).

 

48. Magyarázza el az egyvezetékes busz működését!

Az adatátvitel megvalósítható (a közös föld mellett) egy vezetékkel is. Ilyenkor a soros adat szinkronizmusát egy külön órajel nem tudja biztosítani, ezért a már az aszinkron soros átvitelnél ismertetett időzítéses szinkronizálás jöhet számításba. Nézzük az alábbi ábrát!

A kétirányúságot az előzőekben már bemutatotthoz hasonló tranzisztor-erősítő kombináció biztosítja. Természetesen az átvitel itt is csak félduplex lehet.

Egy bit átvitelekor a mester az eredetileg alacsony szintű vonalat 1 ? s ideig elengedi, így az magas állapotba kerül. Utána ha a mester egy 60 ? s-os tartományon belül végig nulla szintet kényszerít a vonalra, akkor ezt 0 értékű bitnek értelmezi a szolga.

Ha ezen belül (általában a felénél) 1-be váltja a vonalat, akkor 1 értékű bitet küldött. A szolga által küldött adást is a mester vezérli. Induláskor itt is a mester adja a vonalra az 1 ? s.-os magas szintet. Ezek után 1 ? s múlva figyeli a vonalat, ha a szolga legalább 15 ? s időre magasra állítja, akkor 1 értékű bitet küldött, ha nulla szinten tartja, akkor 0 értékű bitet küld vissza.

A most bemutatott két megoldás jól illusztrálja azokat a lehetőségeket, amelyeket egy kontrollerrel megvalósított kommunikáció biztosítani tud.

 

Egyvezetékes adatátvitel

 

2. fejezet: Ellenőrző kérdések és válaszok 1 - 12

2. fejezet: Ellenőrző kérdések és válaszok 13 - 24

2. fejezet: Ellenőrző kérdések és válaszok 25 - 36


Ábrajegyzék

Bevezetés

1.fejezet: A hálózatok célja, alkalmazása, alapfogalmak

2.fejezet: Fizikai átviteli jellemzők és módszerek

3.fejezet: Közeg-hozzáférési módszerek

4.fejezet: Adatkapcsolati protokollok

5.fejezet: Hálózati réteg

6.fejezet: A felsőbb rétegek

7.fejezet: Lokális hálózatok

8.fejezet: A TCP/IP protokoll és az Internet

9. fejezet: Szótár

Tárgymutató