A UNIX Mach rendszeren való implementálása mögötti alapötletet már láttuk: szét kell szedni a hagyományos UNIX-ot egy gpefüggetlen és egy gépfüggo részre, és ezután a gépfüggetlen (kisebb) rész átvitele után az operációs rendszer további komponenseinek a lefordítása már sokkal egyszerubb.
Az utóbbi években már nemcsak a Carnegie Mellon-on dolgoznak ezen a projekten, hanem a világon sokfelé. Egyre több operációs rendszert módosítanak úgy, hogy a gépfüggo részeiket Mach szolgáltatások végrehajtására cserélik, így azoknak a hordozhatósága is megno. Jelenleg már a Linux operációs rendszernek is készül a Mach-feletti változata.
A Mach-alapú operációs rendszerek szerkezetük alapján két csoportba sorolhatók: az egyszerveres és a többszerveres implementációk csoportjára. Az egyszerveres implementációk (ilyen lesz például a Mach-alapú Linux, és ilyen a már elkészült Mach-alapú 4.3BSD) a UNIX "gépfüggetlen" funkcionalitását egyetlen programban "monolitikusan" implementálja. Ezzel szemben a többszerveres implementációk (ilyen lesz például a GNU Hurd operációs rendszere) több program (ún. szolgáltató program, szerver) segítségével valósítják meg a UNIX funkcionalitást: itt például lehet, hogy külön program foglalkozik a fájlrendszerrel, külön program a memóriakezeléssel, külön program végzi a felhasználók igazolását, a perifériakezelést, stb.