Előző oldal: Fájlok
Egy szinttel feljebb: Amit feltétlenül tudnod kell
Következő oldal: A dokumentum típusa

A LaTeX kézirat

A LaTeX kézirat egy egyszerű ASCII fájl, bármilyen szövegszerkesztővel létrehozhatjuk. Álljunk csak meg egy szóra! Ezek szerint a LaTeX használatához egy másik szövegszerkesztő is szükséges? Igen, és nem. Az egész zűrzavar a szövegszerkesztő szóból adódik. A magyar ,,szövegszerkesztő" szónak az angol nyelvben két kifejezés felel meg. Az egyik a ,,text editor", a másik a ,,word processor". Az első egy olyan program, aminek a segítsével ASCII szövegeket, számítógépes szövegfájlokat állíthatunk elő, egy számítógépprogram forráskódját, vagy épp egy LaTeX kéziratot. Ilyen program például az emacs, a vi, vagy a DOS edit programja. A második kifejezés pedig olyan programot jelent, ami kifejezetten nyomtatott dokumentumok előállítására szolgál, általában WYSIWYG rendszerben. Itt a szerző jobbnak tartja a ,,szövegformázó" kifejezést. Ilyen programok például a Microsoft Word, vagy a Wordperfect. Nos a LaTeX-hez csak egy ,,text editor" programra lesz szükségünk, ami ASCII szöveget állít elő. Mivel ilyen program minden rendszeren megtalálható, ez nem jelent akadályt.

Tehát a LaTeX kézirat egy ASCII fájl. Ez a fájl tartalmazza a dokumentum szövegét is, és a LaTeX-nek szóló utasításokat is.

Üres helyek

A LaTeX kéziratban a szavakat természetesen szóköz karakterek választják el egymástól. A LaTeX azonban nem veszi figyelembe, hogy hányszor ütjük le a szóköz billentyűt két szó között, több szóközt is egy szóköznek tekint. Sőt, az újsor karaktereket is szóközöknek tekinti, a kézirat sortörései semmilyen hatással nincsenek a kész dokumentum sortöréseire. Ha viszont két újsor karakter áll egymás után (ez egy üres sort jelent a kéziratban), azzal jelezhetjük a LaTeX-nek, hogy új bekezdést akarunk kezdeni. Ha több üres sor van a kéziratban, azt a LaTeX egy üres sornak tekinti. Egyszerű, igaz? Figyeljük meg a következő példát! A jobb oldalon a kézirat egy részlete látható, a bal oldalon pedig ugyanez a részlet a kész dokumentumból.



Különleges karakterek

Van néhány karakter, ami a LaTeX számára különleges jelentéssel bír. Ha ezeket a karaktereket beírjuk a kéziratba, azzal valószínűleg nem a kívánt hatást érjük el. Ezek a karakterek: 
$   &   %   #   _   {   }   ~   \
Ha esetleg a dokumentum szövegében ezen jelek valamelyikére van szükségünk, akkor a jel elé írj egy balraper ('\') karaktert az adott jel elé, illetve a balraper karakter helyett a $\backslash$ szót gépeld be, pontosan úgy, ahogy itt áll, '$' jelek között:



LaTeX parancsok

Tudjuk már, hogy a kézirat tartalmazza mind a dokumentum szövegét, mind a LaTeX-nek szóló utasításokat. Ezeket valahogy el kell különítenünk egymástól. Ezt úgy érjük el, hogy kiválasztunk egy speciális karaktert, ami szövegben ritkán fordul elő, ezzel a karakterrel kezdődnek majd az utasítások. Ez a karakter a \ karakter, minden LaTeX parancs ezzel a karakterrel kezdődik. Természetesen ez azt jelenti, hogy a \ karaktert nem használhatjuk szövegeinkben, hiszen a LaTeX azt egy parancs kezdetének veszi. Azt, hogy a parancs után hol kezdődik ismét a dokumentum szövege, a LaTeX automatikusan állapítja meg.

Ebből a szempontból kétféle LaTeX parancs létezik:

Figyelem! A LaTeX mindig megkülönbözteti a kis- és nagybetűket, ez a parancsszavak esetében is így van! Így tehát a \latex, a \LaTeX, és a \LATEX három különböző parancsot jelent.

Lássunk egy példát! A \LaTeX parancs beszúrja a szövegbe a LaTeX logot, a \\ parancskarakter pedig egy sortörést eredményez.



A példában három parancs található. A \LaTeX parancsszó, és a \\ parancskarakter kétszer. Az első parancs egészen a - karakterig tart, mivel ez az első nem betű karakter. Figyeljük meg mi történik, ha egy parancszó után szóköz karakter áll!



Ebben a példában is három LaTeX parancs szerepel, ezek a \TeX (megszerkeszti a TeX logot), a \LaTeX, és a \_ (balraperjel és egy szóköz). Az utolsó nem más, mint egy parancskarakter, hiszen \ jel után áll, és nem betű. A \ parancs a LaTeX számára egy figyelmen kívül nem hagyható szóközt jelent. Ezt jegyezd meg, mert még szükséged lehet rá. Például ha három szóköz karaktert egyszerű szóközöket írnál, akkor a LaTeX ezeket csak egy szóköznek tekintené.

Némely parancsnak extra paraméterekre is szüksége van, ilyenkor ezeket kapcsos zárójelek között kell megadni. Opcionális paraméterek is előfordulhatnak, ez azt jelenti, hogy a paramétert nem kötelező, de meg lehet adni. Az opcionális paramétereket szögletes zárójelek közé kell írni. Lássunk néhány példát!





A \emph parancs a paraméterét kiemelten szedve - általában kurzíválással - nyomtatja ki, a \linebreak parancs pedig sortörést kér. Utóbbinak meg lehet adni - nem kötelező - a sortörés fontosságát egy számmal, ezt láthatod a példában.

Csoportosítás

Akik járatosak valamely programozási nyelvben, azok tudják, hogy esetenként szükség van a program egy részének egy egységként kezelésére. Ez a dokumentumok esetében sincs másképp. Nem kell megijedned, nagyon egyszerű dologról van szó. Sőt, a fogalom nem is új, az előző szakaszban már találkoztál is vele, csak nem vetted észre. Amikor ugyanis egy parancsnak megadod a paraméterét, akkor a szöveg egy részét egységként kezeled, ezt az egységet adod át a parancsnak. A szöveg egy részének ilyen elkülönítését csoportosításnak nevezik.

Csoportosításra a LaTeX-ben két okból van szükség. Az egyiket már láttad, parancsok paraméterének megadásáról van szó. A másik ok, hogy egyes parancsok egy csoporton belül használva csak a csoporton belüli szövegre vonatkoznak. Ilyenek például a betűméretet megváltoztató parancsok. A következő példában a \large parancs nagyobb betűtípust állít be.



Egy csoport kezdetét a { karakter, végét a } karakter jelenti, mint az az előbbi példában is látható. Lehetőség van csoportok egymásba ágyazására is, azaz egy csoporton belül újabb csoportot is megadhatsz. A csoportok tartalmazhatják egymást, de nem lehetséges átfedés közöttük. A } jel mindig a legutolsó { jelet zárja le.

Megjegyzések

A kéziratfájlban saját magunknak vagy másoknak szóló megjegyzéseket is elhelyezhetünk, amelyeket a LaTeX figyelmen kívül hagy, sem parancsként, sem szövegként nem értelmez. Megjegyzések elhelyezése a % jellel lehetséges, ez után a jel után a LaTeX mindent figyelmen kívül hagy egészen az első újsor karakterig, azaz a sor végéig.



A kéziratfájl szerkezete

A LaTeX kéziratfájl írásakor be kell tartanod néhány szabályt. A dokumentumnak a  
\documentclass{...}
paranccsal kell kezdődnie, ez a parancs határozza meg milyen típusú (osztályú) dokumentumot szeretnél írni. Ezt követheti a  
\usepackage{...}
parancs. Már említettem, hogy a LaTeX-hez nagyon sok kiegészítés készült. Ezeket a kiegészítéseket LaTeX csomagoknak hívják. A fenti paranccsal megadhatod a LaTeX-nek, hogy milyen kiegészítéseket, csomagokat szeretnél használni. A következő parancs a dokumentum kezdetét jelenti:  
\begin{document}
Elkezdheted begépelni a dokumentum szövegét a LaTeX-nek szóló utasításokkal tarkítva. Végül az utolsó parancs az  
\end{document}
Ez a dokumentum szövegének a végét jelöli. Ami ez után a parancs után áll, azt a LaTeX figyelmen kívül hagyja.
flu@ludens.elte.hu