|
|
ASCII fájl, bármilyen
szövegszerkesztővel létrehozhatjuk. Álljunk csak meg egy szóra! Ezek szerint
a LaTeX használatához egy másik szövegszerkesztő is szükséges? Igen, és
nem. Az egész zűrzavar a szövegszerkesztő szóból adódik. A magyar
,,szövegszerkesztő" szónak az angol nyelvben két kifejezés felel meg. Az
egyik a ,,text editor", a másik a ,,word processor". Az első egy olyan
program, aminek a segítsével ASCII szövegeket, számítógépes
szövegfájlokat állíthatunk elő, egy számítógépprogram forráskódját, vagy épp
egy LaTeX kéziratot. Ilyen program például az emacs, a vi,
vagy a DOS edit programja. A második kifejezés pedig olyan programot
jelent, ami kifejezetten nyomtatott dokumentumok előállítására szolgál,
általában WYSIWYG rendszerben.
Itt a szerző jobbnak tartja a ,,szövegformázó" kifejezést. Ilyen
programok például a Microsoft Word, vagy a Wordperfect.
Nos a LaTeX-hez csak egy ,,text editor" programra lesz szükségünk, ami
ASCII szöveget állít elő. Mivel ilyen program minden rendszeren
megtalálható, ez nem jelent akadályt.
Tehát a LaTeX kézirat egy ASCII fájl. Ez a fájl tartalmazza a
dokumentum szövegét is, és a LaTeX-nek szóló utasításokat is.

$ & % # _ { } ~ \
Ha esetleg a dokumentum szövegében ezen jelek valamelyikére van szükségünk,
akkor a jel elé írj egy balraper
('\') karaktert az adott jel elé, illetve a balraper karakter helyett
a $\backslash$ szót gépeld
be, pontosan úgy, ahogy itt áll, '$' jelek között:

\
karakter, minden LaTeX parancs ezzel a
karakterrel kezdődik. Természetesen ez azt jelenti, hogy a \ karaktert nem
használhatjuk szövegeinkben, hiszen a LaTeX azt egy parancs kezdetének
veszi. Azt, hogy a parancs után hol kezdődik ismét a dokumentum
szövege, a LaTeX automatikusan állapítja meg.
Ebből a szempontból kétféle LaTeX parancs létezik:
\ karaktert egy betű követi, akkor a parancs végét az első nem
betű karakter jelenti, ez már nem tartozik a parancshoz. Ha az első nem betű
karakter szóköz, azt figyelmen kívül hagyjuk. Ezeket a parancsokat
parancsszavaknak nevezzük.
\ karaktert nem betű karakter követi, akkor a parancs csak egy
karakter hosszú lesz, az ilyen parancsot nevezzük
parancskarakternek. Ekkor a \ jel
és a nem betű karakter után álló következő karakter már a szöveg
részének számít (hacsak nem ismét egy különleges jel, pl. \).
\latex, a \LaTeX, és a
\LATEX
három különböző parancsot jelent.
Lássunk egy példát! A \LaTeX
parancs beszúrja a szövegbe a LaTeX logot,
a \\ parancskarakter pedig egy sortörést eredményez.

A példában három parancs található. A \LaTeX parancsszó, és a \\
parancskarakter kétszer. Az első parancs egészen a - karakterig tart,
mivel ez az első nem betű karakter. Figyeljük meg mi történik, ha egy
parancszó után szóköz karakter áll!

Ebben a példában is három LaTeX parancs szerepel, ezek a
\TeX
(megszerkeszti a TeX logot), a
\LaTeX, és a
\_
(balraperjel és egy szóköz).
Az utolsó nem más, mint egy
parancskarakter, hiszen \ jel után áll, és nem betű. A
\
parancs a
LaTeX számára egy figyelmen kívül nem hagyható szóközt jelent. Ezt
jegyezd meg, mert még szükséged lehet rá. Például ha három szóköz karaktert
egyszerű szóközöket írnál, akkor a LaTeX ezeket csak egy szóköznek
tekintené.
Némely parancsnak extra paraméterekre is szüksége van, ilyenkor ezeket kapcsos zárójelek között kell megadni. Opcionális paraméterek is előfordulhatnak, ez azt jelenti, hogy a paramétert nem kötelező, de meg lehet adni. Az opcionális paramétereket szögletes zárójelek közé kell írni. Lássunk néhány példát!


A \emph parancs a paraméterét kiemelten szedve - általában
kurzíválással - nyomtatja ki, a
\linebreak parancs pedig sortörést kér. Utóbbinak meg lehet adni
- nem kötelező - a sortörés fontosságát egy számmal,
ezt láthatod a példában.
Csoportosításra a LaTeX-ben két okból van szükség. Az egyiket már láttad,
parancsok paraméterének megadásáról van szó. A másik ok, hogy egyes
parancsok egy csoporton belül használva csak a csoporton belüli szövegre
vonatkoznak. Ilyenek például a betűméretet megváltoztató parancsok. A
következő példában a \large parancs nagyobb betűtípust állít be.

Egy csoport kezdetét a { karakter, végét a } karakter jelenti, mint az
az előbbi példában is látható. Lehetőség van csoportok egymásba ágyazására
is, azaz egy csoporton belül újabb csoportot is megadhatsz. A
csoportok tartalmazhatják egymást, de nem lehetséges átfedés közöttük.
A } jel mindig a legutolsó { jelet zárja le.
% jellel lehetséges,
ez után a jel után a LaTeX mindent figyelmen kívül hagy egészen az első
újsor karakterig, azaz a sor végéig.

\documentclass{...}
paranccsal kell kezdődnie, ez a parancs határozza meg milyen típusú
(osztályú) dokumentumot szeretnél írni.
Ezt követheti a
\usepackage{...}
parancs. Már említettem, hogy a LaTeX-hez nagyon sok kiegészítés készült.
Ezeket a kiegészítéseket LaTeX csomagoknak hívják. A fenti paranccsal
megadhatod a LaTeX-nek, hogy milyen kiegészítéseket, csomagokat szeretnél
használni. A következő parancs a dokumentum kezdetét
jelenti:
\begin{document}
Elkezdheted begépelni a dokumentum szövegét a LaTeX-nek szóló
utasításokkal tarkítva. Végül az utolsó parancs
az
\end{document}
Ez a dokumentum szövegének a végét jelöli. Ami ez után a parancs után áll,
azt a LaTeX figyelmen kívül hagyja.
| flu@ludens.elte.hu |
![]() |