(This IsN't The F*cking Manual :)))
UNIX
Jé, van itt valaki? Ja, csak véletlenül klickeltél ide? Az más. De ha mégsem...
Az előbb emlegettem a fájlok elérési jogait. De nem mondtam meg, hogy hogyan kell ezeket átírni, hogyan lehet ezeket buherálgatni... Szóval hogy is volt, mik voltak? (most nem titeket ellenőrizlek, hanem elfelejtettem...;)))
Volt az olvasási jog ...ez elég világos, nem? (feladat: lépjünk be egy olyan user könyvtárába, akinek nincs letiltva, és olvasgassuk a dolgait, hátha találunk érdekes dolgokat, mondjuk egy .bash-history-t, ami a user által bash alól legutóbb indított parancsok és programok listája...:))
Aztán volt az írási jog . Ez kábé azt jelenti, hogy átírhatod a fájlt, akár le is törölheted, ha könyvtárra vonatkozik, akkor abban a könyvtárban tudsz file-okat létrehozni.
Ja, és a fájl végrehajtási jog. Ha könyvtárról van szó, akkor abba a könyvtárba be tudsz lépdesni, nem megy az agyadra a rendszer 'permission denied' errorral.
Tudjuk már, milyen jogok vannak, de hogyan lehet ezekkel gazdálkodni?
Erre szolgál a náccerű
chmodparancs. Persze nem csak így magában, hanem kapcsolókkal, stb. kiegészítve, ahogy azt kell... Szóval előszöris szeretné tudni azt, hogy kikre vonatkozzon az elérési jogok változtatása. Lehetőségek:
chmod u-r this.filevégrehajtásával elértük, hogy ne tudjuk a this.file-t olvasni... Vagy
chmod a+w .rhostsaz .rhosts című fájt mindenki szabadon buherálhatja... De bonyolíthatunk is, a Unix lépest tud tartani velünk:
chmod go-rwx gumi.botÍgy rajtunk kívül senki semmit nem tud csinálni a gumi.bot című fájllal. Szóval ez egy jó játék, de ez nem minden. A Unix ugyanis a kockafejeknek nyújt egy lehetőséget, hogy kódolják a jogok adását... Számokkal... (már rosszul kezdődik, mi?!:))
Ennek a logikája:
chmod 666 pokoli.opEz írási/olvasási jogot ad mindekinek az adott fájlon (nem az 'adott' nevűn, lüke, hanem ezesetben a 'pokoli.op'-on...)
Közelítsük meg másfelől a problémát: Ha létrehozunk egy fájlt, alapesetben mi vagyunk annak tulajdonosai. Mi van, ha ez az állapot nem tetszik valakinek? Nos, az illető felállhat, és visszaülhet kedvenc nemunix-oprendszere elé, vagy változtathat a
chown user.csoport fájl(ok)parancs segítségével a helyzeten, persze jól teszi, ha nem így gépeli be, hanem behelyettesítheti a behelyettesítenivalókat, pl.:
chown hamster.users /sbin
Amit még korábban megígértem...
Ugye DOS alatt is voltak kis hülyeségeink, hogy egy fájlt ne kelljen megkeresnünk mindig, ilyenkor buta fejjel csinál az ember (péel) egy batchfile-t, aminek rövidebb a neve... Na van valami a UNIX alatt is, linkelésnek hívják, könnyebbé teheti az életünket. Arról lehet felismerni az ezzel kezelt fileokat, hogy az ls -al -re valahogy így néznek ki attríbutumilag:
lrwxrxwrxw kaki 34 May 34 12:00 irc -> ../IRC/binaries/bin/ircII@Szóval ez a file itten úgy csinál, mintha itt lenne, közben a '->' után leírt helyen tartózkodik.
Alapvetően kétféle link van, van a link, és van a nagyon link...ja... ..bocsi...szóval van a szimbolikus , és van a hard link . Ez itten egy szimbolikus (vagy soft-) link, a hard azért más, mert azon az eredeti fájl jogai, elérhetőségei műxenek, és neonkék házikabátot hord közben.
De nem. Szóval a hardlinknél esetleg észre sem veszed, hogy linkről van szó, úgy néz ki, mintha egy sima másik file lenne...
Linkeket az
lnparanccsal hozunk létre, az első paraméter az eredeti file neve/pathja, a második pedig az új név. Ha használunk egy -s kapcsolót, akkor soft linket csináltunk, és örülhetünk jól...:)
ln -s eredeti.file dejo_ez_csak_egy_link_nem_file.hurraaaSzóval mostmár nyugodtan járhatunk felegyenesedve, ha idáig eljutottunk, ehetjük kanállal a rántotthúst, mert nagyon király dudék vagyunk...
Éppen ezért nézzük már meg, hogy mennyi helyünk van a rendszerben, mennyit használhatunk, egyátalán milyen a rendszer, amiben tartózkodunk.
De csak a reklám után. ("ne menjenek el, mert nem kapnak vacsorát, stb..")