T. I. N. T. F. M.

(This IsN't The F*cking Manual :)))

UNIX

Igen, kedves nézőink, mai műsorunkban a számítástechnikai világ UNIX néven ismeretes csodájáról lesz szó!!! Kérjük, ha csak tehetik, vegyék videóra minden egyes adásunkat, így utólag, ha helyre lenne szükségünk, lesz mit letörölni...

A számítástechnika rohamos fejlődése a hatvanas évek vége felé szükségessé tette egy egységes (viszonylag-) nagygépes operációs rendszer létrehozását.

Erre a célra feljesztették ki az ecuadori Kokochita-Labors Inc.-ben a MogyorOS nyelvet. Az adatátvitelhez képzeljünk el egy 13 * 29-es mátrixban elhelyezett 13 * 29 darab mogyoróstálkát. Azok a tálkák, amikben csak mogyoró van, jelképezik a 0 állapotot, amelyikben a mogyoró mellett van mazsola is pedig az 1-est. A rendszeroperátor ez alapján volt képes felprogramozni a gépet. Ennek a nyelvnek hátránya volt, hogy egy kisebb adatbázis létrehozása évekbe, és több tucat gyomormosásba került, így más megoldás után kellett nézni (próbálkoztak ugyan mogyoró és mazsola helyett fröccsel és tiszta borral is, de nem volt elég hatékony).

Ezidőtájt fejlesztették ki a C nyelvet a Nagyon Szűkszavú Programozók Szervezeténél azok a számítástechnikusok, akik nem szerették kimondani az addigi nyelvek "hosszú" neveit: pascal, basic, fortran, algol, logo...

A kifejlesztésben nagy szerepe volt az AT&T cégnek, plusz a Berkeley Egyetemnek (Kelifornya, Júeszé), ennek köszönhetően többféle UNIX létezik: van az AT&T UNIX ( System V ), a Berkeley UNIX ( BSD ). .

A legtöbb nagy számítógépgyártó cég persze saját UNIX-rendszerét szállítja gépeihez. A UNIX már csak ilyen rugalmas rendszer, átcipelhető egyik géptípusról a másikra. Persze ha lúd, legyen kövér: az egyes gyártók természetesen kisebb dolgokat átirogattak a saját, háztáji UNIX-aikban, hogy ne legyen ANNYIRA könnyű dolgunk. Van ezerféle UNIX, mint a Sun Microsystems SunOS/Solaris -ja, a Digital Equipment Corp. Digital UNIX -a, a Novell Labs UnixWare -je (hehe... sokat akar a szarka, de hazardos a farka:))), a Silicon Graphics IRIX -e, a Hewlett Packard HP-UX -a, az IBM AIX -e, és így tovább...

Aztán van a PC-sek álmainak valóraváltója, a Linux , ami ráadásul PD, szóval ingyen használhatod, és a kis mexokott gépeden is a nagy multiuser, multitáskás rendszerek illúzióját kelti (van rá DOOM is, mielőtt rákérdeznétek...). (X)

Szóval akkor inkább ugorgyunk, és már ott is vagyunk egy UNIX-os, gép előtt (vagy mögött, bár az nehézkesebb). Ha mégsem, akkor gyakoroljunk DOSban, és gondolkozzunk el, hogy miért nem megy semmi se. Illetve hogy miért vannak hasonlóságok. Illetve hogy mennyi a sebessége egy töketlen buherátornak.

Mit látunk, mit csinálhatunk...

Talán ott kellene kezdeni, hogy a UNIX multitask rendszer, azaz párhuzamosan több (többtucat, többszáz, több mint kéne) folyamat csordogál benne. Sőt, az a tény, hogy egyátalán akármit is akarunk csinálni, az maga is egy task csak. Amiben beírjuk, hogy mit akarunk csinálni, az is csak az. Ezt hívják parancsértelmező buroknak, (vidéken pa'ancsételmező héjj), amit a műveltebb sznobok csakis command shellnek neveznek. Tehát ez van itt a DOS command.com-ja helyett.

Ezekből a shellekből többfajta van, általában a Bourne-shellt ( sh ) és a C-shell t ( csh ) különböztetjük meg, ezek főleg szintaktikájukban különböznek, ki-ki használja csak a neki jobban tetszőt (persze kockafejűek csak Cshellt használnak;))), végülis egyelőre tökmindegy nekünk.

Kellemes tulajdonság, hogy egyik shellből át tudunk ugrani egy másikba, bár ugráljon a fene... De ebből is látszik, hogy a shell is csak egy program a többi közül. Sőt: minden utasítás végülis csak egy-egy program! Még jó, hogy egyszerre több is mehet, most képzeljük el ezt az MS-DOS szintjén...

A task , és shell fogalmán kívül kulcsszó a UNIXnál a file. Na jó, akkor fájl... júniksz bácsinál ugyanis minden ki- és bemeneti egység fájlnak számít. Ez szoftverfejlesztésügyileg nagyon hasznos, mivel egyszerűbb őket kezelni, tököljön vele a rendszer...:)

Fájl lehet simán egyedülálló fájl is, ahogy azt megszoktuk, de directory is, amikor más fájl(ok) adatait tartalmazza... Tudom, ezt most bitangul megaszondtam... Lsd.-> könyvtár. Dir. Hahó, van otthon valaki?!?

Alapvetően három fájltípust különböztet(het)ünk meg:

A lényeg az, hogy belépés után szépen elindul a shell, és esetleg egy kis script, amiből a UNIX szépen tudni fogja, hogy milyen színű zokniban szeretünk kenuban szeretkezni, meg még egy-két környezeti változó (már megint...van 1átalán ilyen szó?!).

Egy-két shell kedvenc induló-scriptje:
(ez is olyas, mint a felső)
sh (Bourne-shell, csak a gyorsan meszesedők kedvért:)) .profile
bash mielőtt megkérditek: Bourne Again SHell... .bashrc, .profile
ksh (Korn-shell, olyan, mint a MogyorOS, csak kukoricával) .login
zsh .zprofile .zshrc
csh (C-shell) .cshrc .login
tcsh (mégegyfajta C-shell) .tcshrc
gowellgo (gowellgoshell...;)))))

Ha indítástól fut mondjuk az sh shell, akkor a

   tcsh
beírásával már át is ugrottunk a tcsh-shellbe. Ezután ha exittel akarunk kilépni, akkor az csak az éppen aktuális shellből ugrat ki...Elvileg kilépne az ALT+D billentyűkombináció is, de jobb helyeken ezt trap-elik, hogy ez mit jelent, azt nem mondom (még:) el!!!

A fájlok, könyvtárak szerkezete, elrendezése ismerős lehet talán: hierarchikus (imádom, amikor ilyen szavakat használok!!!), fa jellegű könyvtárstruktúra. Mint az MS-DOG-ban. Kell-e magyarázni?

Na jó, a gyengébbek (elsősorban a magam) kedvéért: 

                             /
                        (root dir)
                       /          \
                      /            \
                   home/             bin/
                 /     \            /   \
                /       \         ...   ...
          hamster/    masvalaki/
          /    \        /  \
       News/  Mail/  ez/  amaz/

Namármost, ebből az ábrából a legkezdőbb kezdőnek is le kellett vonnia a tanulságot. Ti. hogy nem tudok ASCII-ban rajzolni... Meg még azt is, hogy ezt a rendszert ismernie kell, kivéve talán, ha ZX-81-esről szállt át UNIX-ra...

Na jó, az érdekesebb tördelés kedvéért most jöjjön új fejezet...

Előre