4.3.2. NetWare Internet Packet Exchange (IPX)

A NetWare egy a Novell által kifejlesztett hálózati operációs rendszer, mely a 80-as évek elején jelent meg a piacon. Eredetileg kis PC-s LAN-ok fölött nyújtott elsôsorban File Server szolgáltatásokat, mára azonban már globális elosztott operációs rendszerré vált számos szolgáltatással. A 90-es évek elején a hálózati operációs rendszerek piacán 50% és 75% közötti részesedést ért el, félmilliónál is több NetWare hálózattal. Az IPX (Internetwork Packet Exchange), a NetWare hálózati protokollja gyakran közös médián fut más hálózati protokollokkal. (Például IP-vel vagy DECNet-tel a Mûegyetem Ethernet hálózatán.)

Az IPX sokat épít a Xerox hálózati technológiájára és azzal sok hasonlóságot mutat, mind a csomagformátumban, mind a kiegészítô protokollok, mind pedig a terminológia vonatkozásában. Az IPX az IP-hez hasonlóan megbízhatatlan, datagram jellegû hálózati protokoll, mely különbözô, router-ek által összekapcsolt link-ek fölött mûködik. Az IPX hálózatban a router igen gyakran egy NetWare server, mely egyéb funkciói mellett még route-ol is. Így a route-olás teljesítménye kisebb, mint a csak e célra dedikált router-ek alkalmazása esetén, mégis hasznos ez a lehetôség, hiszen olcsó és a server egy az IPX hálózatban szinte mindig rendelkezésre álló erôforrás.

Az IPX csomagban a következô mezôk találhatók.

  1. Egy 16 bites ellenôrzô összeg. Ezt a mezôt még az XNS-bôl örökölte az IPX. A Novell nem használja, lévén az adatkapcsolati rétegben úgyis van hibadetektáció, tartalma ezért mindig csupa 1. Ez így egyben a csomag elejét is jelzi.
  2. A csomag hossza.
  3. Hop számláló, ami 0-ról indul és minden router egyel növeli a csomag továbbításakor.
  4. Csomag típus. 0 vagy 4 IPX alapú kommunikáció esetén, 5, ha a csomagban SPX adat van és 17, ha NCP (Network Core Protocol) adat.
  5. Cél cím és feladó cím.

Az IPX címrendszere szinte teljesen megegyezik az XNS címzési rendszerével. A 12 byte hosszúságú cím 3 részre oszlik:

  1. Hálózat cím (32 bit)
  2. Állomás cím (48 bit)
  3. Socket (16 bit)

A hálózati cím egy link-et azonosít. Ezen felül a NetWare v3.x és v4.x servereknek külön hálózati címe van (belsô hálózat), melyet manuálisan rendelhetünk minden serverhez. Ezen belsô hálózat csak logikailag létezik, egyetlen állomása van: maga a server. A NetWare v2.x servereknek nincsen belsô hálózati címük, velük valamelyik link-jük hálózati címén keresztül kommunikálhatunk.

Az állomás száma megegyezik az illetô állomás MAC címével, vagy ha a MAC cím rövidebb (például ARCNet), akkor a fennmaradó biteket 0-ra állítva kapjuk az állomás címét. A v3.x vagy v4.x server címe mindig a belsô hálózat címe és a 0x00-00-00-00-00-01 állomáscímbôl adódik. A 0xFF-FF-FF-FF-FF-FF a broadcast cím.

A socket azonosítja, hogy az adott állomáson kinek szól a csomag (melyik felsôbb szintû protokollnak).

Az SPX (Sequenced Packet Exchange) hasonlatos a TCP-hez, kapcsolatorientált, megbízható adatátvitelt nyújt az IPX fölött. Minden SPX csomagban megtalálható az SPX kapcsolat azonosítója, ez szolgál az egy állomáson belül létezô több SPX kapcsolat közötti különbségtételre, hasonlatos a TCP port-okhoz, azzal a különbséggel, hogy nem léteznek jól ismert portokon elérhetô szolgáltatások, a kapcsolatazonosítónak csupán technikai jelentôsége van. Az egyes szolgáltatásokat inkább jól ismert socket számokon keresztül érhetjük el.

Az IPX-et szinte kizárólag a Novell magasabbszintû protokolljai használják. Ezek között a legfontosabb az NCP (Network Core Protocol), melynek segítségével a server és a munkaállomás kommunikál, a bejelentkezés, file-ok lekérdezése, nyomtatás, stb. tartozik funkciói közé.

A SAP (Service Advertising Protocol), mely a server-ek és egyéb hálózati szolgáltatások felderítésére szolgál. A szolgáltatásokat nyújtó állomások periodikusan (tipikusan 60 másodpercenként) terjesztik saját szolgáltatásaikat, melyeket a server-ek feljegyeznek és a munkaállomások SAP kérelmeire ezen információk alapján válaszolnak. Ha egy szolgáltató egy hosszabb ideig nem szól magáról, a többi server törli adatbázisából.

A RIP (Routing Information Protocol), mely a névazonosság ellenére sem teljesen megegyezô az Internetes RIP-pel, szolgál az IPX csomagok route-olására. Algoritmusa ugyanaz, mint a másiké, de számos kisebb eltérés van. (Például 60 másodperc a tipikus terjesztési idô, nem 30, más a RIP üzenetek szerkeze, stb.) Amiatt, hogy a NetWare v3.x server-ek külön belsô hálózati címmel rendelkeznek, a server-ek elérésére vonatkozó információ a link-ek elérésére vonatkozó információval együtt terjed. Amiatt, hogy a server állomás száma mindig 0x00-00-00-00-00-01, hálózati címe pedig a RIP-en keresztül terjed, elérése roppant egyszerû lesz.

A Novell definiált még protokollokat az inaktív állomások mûködésének lekérdezésére (Watchdog Protocol), annak eldöntésére, hogy a NetWare egy megvásárolt másolata nem fut-e több server-en is (jogilag nem megengedett) (Serialization Packets) és számos egyéb célra is.