A parancsokat úgy hajtjuk végre, hogy begépeljük a nevüket a parancssorba. A parancs neve után szóközökkel elválasztva kell megadni a paramétereket: ezek határozzák meg közelebbről, hogy a parancs mit is csináljon. A paraméterek közül azokat amelyek mínusz jellel kezdődnek, ezentúl kapcsolóknak fogjuk hívni, mivel ezekkel lehet bekapcsolni egy parancs különféle üzemmódjait. A kapcsolókból rendszerint egyszerre több is megadható, ilyenkor általában elegendő egy mínusz jelet kiírni és felsorolni utána a kapcsolókat (ezt nem minden rendszer teszi lehetővé!). Például az ls -l -a -r parancs megadható így is: ls -alr
Elsősorban PC-n nevelkedett felhasználóknak okozhat kellemetlen meglepetést a Unix szűkszavúsága. Mindig csak annyi üzenetet kapunk, amennyit a rendszer elengedhetetlenül szükségesnek tart. Ezért ne lepődjünk meg, ha egy parancs végrehajtása után semmi sem jelenik meg a képernyőn: ez azt jelenti hogy a parancs hibátlanul végrehajtódott. A Unix programok sikeres végrehajtás esetén soha nem jeleznek vissza, csak hiba esetén.
A Unix törekszik az egységességre, ennek szellemében minden interaktív parancsból ugyanúgy kell kilépni. (Interaktívnak nevezzük azokat a parancsokat, amelyek futás közben elvárják, hogy begépeljünk nekik valamit.) Tehát ha ki akarunk lépni egy ilyen programból, üssük le a <Ctrl-d> billentyűkombinációt.
Ha a parancssorban ütjük le a <Ctrl-d>-t, akkor kijelentkezünk a rendszerből (néhány gépen ez le van tiltva, helyette a logout parancsot kell használnunk). Ez összhangban van az előző alapelvvel, mert amikor be vagyunk jelentkezve, valójában egy programot futtatunk (ez a parancsértelmező, amit shell-nek vagy buroknak hívnak): kijelentkezéskor ebből a programból lépünk ki.
Ugyancsak alapelv, hogy a kis- és a nagybetűk különbözőnek számítanak. Ügyeljünk erre, és lehetőleg semmit ne gépeljük csupa nagybetűvel!
A fájlnevek maximális hossza általában 255 karakter, és szinte bármilyen karakterből állhat(nak). Néhány karakternek azonban különleges szerepe van, ezért célszerű a névadáshoz csak az angol ábécé betűit, a számokat, a pontot, valamint a mínusz és az aláhúzás jelet használni. A kis és nagybetűk a fájlnevekben különbözőnek számítanak, csakúgy mint a parancsokban. Lehetőleg ne használjuk a nevekben csillagot (*) és első karakterként pontot.
ls -tparancs az utolsó módosítás dátuma szerint rendezve listázza ki a fájlok neveit úgy, hogy az utoljára módosított fájl lesz az első a listán. A -l kapcsoló un. hosszú (long) listát ad:
ls -l -rw-r--r-- 1 owner user 14649 Sep 6 09:54 nevek.txtA dátum és az idő megadja hogy a nevek.txt nevű fájl mikor volt utoljára módosítva. Az 14649-as szám a fájlban található karakterek számát jelenti. A user a csoport neve, amelyikbe a felhasználó tartozik. Az owner a fájl "tulajdonosát", vagyis annak a felhasználónak az username-jét, aki a fájlt létrehozta. A "-rw-r--r--" kódsorozat a fájl elérési jogát mutatja: ezt a fájlt bárki elolvashatja, de csak a tulajdonos (owner) írhatja. Az elérési jogokról részletesen a második leckében lesz szó.
A kapcsolókból egyszerre több is megadható: például az ls -al parancs kilistázza valamennyi fájlt (all) beleértve azokat is, amelyek neve ponttal kezdődik, hosszú (long) formában.
Azt is előírhatjuk, hogy csak bizonyos fájlokat listázzon, például az
ls -l *ckilistázza valamennyi c betűre végződő nevű fájlt. (A * karakter jelentése: "ezen a helyen bármilyen karakter(ek) állhatnak, tetszőleges számban; ez a szám akár nulla is lehet"). Jegyezzük meg, hogy mindig a kapcsolókat (-l) kell első helyen megadni, és a fájlnevet a másodikon.
A csillaghoz hasonló metakarakter a kérdőjel, jelentése "ezen a helyen bármilyen karakter állhat". Így tehát az
ls a???parancs az összes a betűvel kezdődő, négy karakter hosszúságú fájlt fogja kilistázni.
Az ls parancs alapértelmezésben nem mutatja meg azokat a fájlokat amelyeknek ponttal (.) kezdődik a nevük. Ha ezeket is látni szeretnénk, használjuk a -a kapcsolót:
ls -a
mv régi_név új_névparancs megszünteti a régi_név fájlt és létrehoz helyette egy új_név nevűt. Ha az új_név nevű fájl már létezik, akkor felülírja azt a régi_név fájl tartalmával, rendszerint anélkül, hogy megkérdezne minket; komolyan felül akarjuk-e írni az új_név fájlt.
Ha másolatot akarunk készíteni egy fájlról, akkor ezt a cp paranccsal tehetjük meg.
cp eredeti másolatEkkor létrejön egy másolat nevű fájl, amely méretben és tartalomban megegyezik az eredeti fájllal.
Ha egy fájlra már nincs szükségünk, letörölhetjük az rm (remove) paranccsal.
rm fájl1 fájl2 fájl3Ez a parancs letörli a fájl1, fájl2 és fájl3 nevű fájlokat az aktuális alkönyvtárból.
Bejelentkezéskor a munkakönyvtárba kerülünk (home directory), de szabadon mozogtatunk az ebből nyíló alkönyvtárakban sőt, esetenként még más felhasználók alkönyvtáraiba is átmehetünk.
Alkönyvtárat az mkdir paranccsal tudunk létrehozni, belelépni pedig a chdir vagy cd paranccsal tudunk. Tehát az alábbi két parancs
mkdir alkonyvtar cd alkonyvtarlétrehoz egy, az aktuális könyvtárból nyíló alkönyvtárat, és bele is lép. Ha paraméterek nélkül adjuk ki a cd parancsot, akkor visszajutunk a home könyvtárba. Ha most kiadjuk az ls -l parancsot, a fájlok listájában az imént létrehozott alkönyvtár is szerepelni fog:
drwxr-xr-x 2 owner group 32 Nov 22 24:32 alkonyvtarA sor elején szereplő d betű jelzi, hogy alkönyvtárról van szó. A paraméterek nélküli ls parancs által előállított listáról sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy melyik név jelent alkönyvtárat és melyik jelent fájlt.
Az rmdir parancs kitöröl egy alkönyvtárat, ha az üres. Ha a törölni kívánt alkönyvtárban fájlok vannak, azokat az rm paranccsal törölhetjük le. Az
rm -r könyvtár_névparancs nemcsak a kijelölt könyvtárat törli le, hanem belőle nyíló valamennyi könyvtárat és alkönyvtárat is. Így egy mozdulattal eltakaríthatunk egy egész könyvtárstruktúrát, ezért hát legyünk óvatosak!
A gyökér könyvtárnak nincs neve és szülő könyvtára. A / jel jelenti a gyökeret (root), alkönyvtárai pedig az usr, home, stb. a /usr, /home, /stb. hivatkozással érhetők el. Ezt a hivatkozást elérési útvonalnak (pathname) hívják. Ez független attól az alkönyvtártól, amelyikben éppen tartózkodunk. A /usr alkönyvtárnak további alkönyvtárai vannak, például bin, etc, stb. Ezek elérési útvonala /usr/bin, /usr/etc és így tovább.
Ha egy fájlt az aktuális könyvtárból egy másik könyvtárba akarunk másolni vagy mozgatni, meg kell adnunk a cél könyvtár nevét is. Ha a művelet tárgyát képző fájl nincs az aktuális alkönyvtárban, akkor arról is meg kell adni, hogy melyik könyvtárban találjuk meg. Az alábbi parancs az aktuális könyvtárban lévő level1 fájlt átmásolja az (aktuális könyvtárból nyíló) mail könyvtárba:
cp level1 mailA következő példa feltételezi, hogy éppen nem tudjuk, melyik könyvtárban vagyunk, és a gyökérből nyíló public/news alkönyvtárból szeretnénk "hazamásolni" (a "home directory"-nkba) a last-news nevű fájlt. Íme:
cp /public/news/last-news $HOMEA $HOME jel a munkakönyvtárunk rövid neve, így nem kell kiírnunk az általában tekintélyes hosszúságú (/public/users/dept/staff/.......)
munka-könyvtár
nevét. Egyes
rendszerekben (az un. csh-ban) a $HOME jelnek van
egy még rövidebb neve
is: a ~ jel. Erről a Shellről szóló
fejezetben lesz szó.
Az aktuális könyvtárnak is van egy rövidített neve, mégpedig a pont (.). A következő parancs a /usr/news/legujabb nevű fájt másolja át oda, ahol éppen tartózkodunk -- vagyis az aktuális alkönyvtárba.
cp /usr/news/legujabb .Végül két hasznos parancs: ha elfelejtettük hogy éppen melyik alkönyvtárban vagyunk, akkor a pwd (print working directory) paranccsal megtudakolhatjuk, a paraméterek nélküli cd parancs pedig hazavisz minket a munkakönyvtárunkba (home directory).
cat fájl_névErre a fájl tartalma megjelenik a képernyőn. A cat parancsnak több fájlnevet is átadhatunk, ilyenkor egymás után jeleníti meg a fájlok tartalmát. Ha a szöveg több, mint amennyi egy képernyőn elfér, akkor leszalad a képről. Ilyenkor használjuk a more parancsot.
more fájl_névA szövegből most egy képernyőnyi rész jelenik meg, a szóköz (space) billentyű lenyomására megmutatja a következő oldalt. Ha nem akarjuk végignézni az egész fájlt, üssük le a q betűt vagy a <Ctrl-c>-t.
Egy fájl első sorait a head programmal lehet megjeleníteni:
head -15 fájl_névA fájl első tizenöt sorát listázza ki. Időnként szükséges, hogy ne a fájl elejét, hanem a végét tanulmányozzuk. Ezt a tail paranccsal tehetjük meg, ez a példa a szövegfájl utolsó három sorát mutatja meg:
tail -3 fájl_névA wc (word count) parancs megszámolja a szövegfájl sorainak, szavainak és karaktereinek számát: eredményül e három számot írja ki a képernyőre.
wc fájl_névA -l kapcsolót megadva csak a sorok számát írja ki, -w esetén csak a szavak számát, -c-re pedig csak a karakterek számát.
Első lépésként hozzunk létre egy egyszerű szövegfájlt! Ezt úgy tehetjük meg, hogy cat bemenetét nem egy fájlból, hanem a terminálról vesszük; kimenetét pedig nem a terminálra küldjük, hanem egy fájlba. (Minthogy a Unix a terminált is fájlnak nézi, ez nem jelent neki különösebb nehézséget.) Az átirányításról egy későbbi leckében lesz szó; most elégedjünk meg annyival, hogy a "proba1" nevű fájl létrehozásához a következőt kell begépelnünk a parancssorba:
cat >proba1Ezután kezdjünk el gépelni; a sor végén üssük le az Entert, írjunk újabb sorokat, stb. Ha meguntuk a gépelést és a fájl létrehozását be akarjuk fejezni, akkor lépjünk ki a parancsból, azaz üssük le a <Ctrl-d> billentyűkombinációt.
Most pedig...
************************************************************************* *= =* *= SZERZOI JOGOK =* *= =* *= Ez a dokumentum a Unix operacios rendszer es a szamitogepes =* *= halozatok elterjedeset kivanja elosegiteni, ezert dijmentesen =* *= terjesztheto. Nem szabad azonban a terjesztes soran a szoveget =* *= megvaltoztatni, barmilyen modon megcsonkitani es a szerzoi =* *= jogokra vonatkozo megjegyzest eltavolitani! Sem a dokumentum, =* *= sem annak barmely resze nem hasznalhato fel segedanyagkent vagy =* *= tankonyvkent profitorientalt intezmenyekben vagy tanfolyamokon, =* *= a szerzok elozetes irasbeli engedelye nelkul! =* *= =* *= (C) Csaky Istvan es Mork Peter Miskolc, 1994. januar 19 =* *= =* *************************************************************************