next up previous index
Következő: 2.3 Az ingyenesség magyarázata Fel: 2.2 A Linux története Előző: 2.2.17 Források   Index

2.2.18 Kiegészítés

Eddig tartott a dolgozatból idézett rész, amelyhez hozzá kell tennem egy pár dolgot. Mivel a dolgozat 1997. júliusában íródott, már bizonyos részei felett eljárt az idő. Mutatok néhány újabb dolgot azokról a helyekről, ahonnan az eredeti dolgozat szerzője is merített. (http://counter.li.org/)

Táblázat: Országok szerinti eloszlás (1999).
No   Country Pers Fri Mach P/Mpop Mpop
1 NO Norway 2309 50 964 526.7 4.4
2 FI Finland 2505 57 1267 490.7 5.1
3 AQ Antarctica 2 0 0 468.0 0.0
4 DK Denmark 2038 16 747 388.2 5.2
5 IS Iceland 103 3 58 381.1 0.3
6 SE Sweden 3179 61 1516 357.2 8.9
7 SI Slovenia 475 8 122 243.4 2.0
8 EE Estonia 296 17 202 202.8 1.5
9 NL Netherlands 2738 49 1244 175.9 15.6
10 CA Canada 4219 83 2012 146.4 28.8
11 AT Austria 1165 31 606 145.2 8.0
12 AU Australia 2415 49 1280 132.3 18.3
13 US USA 32681 805 15647 122.6 266.5
14 NZ New Zealand 416 3 272 117.2 3.5
15 CH Switzerland 820 15 431 113.8 7.2
16 GI Gibraltar 3 0 6 104.3 0.0
17 LU Luxembourg 43 0 11 103.4 0.4
18 BE Belgium 1033 525 500 101.6 10.2
19 HU Hungary 1001 40 590 100.1 10.0

Ez ugyanaz az országok szerinti eloszlás, csak már 157 ország lakói regisztrálták magukat az akkori 130-cal szemben, és Magyarország feljött a 19. helyre. (1999. április 29-i állapot.) Összesen 96804 ember regisztráltatta magát és 53127 gép.

A kernel folyamatos fejlődése miatt a 2.0-ás sorozat utolsó tagja a 2.0.37-es volt (1998. június 14.), a 2.1-es sorozaté pedig 2.1.132 (1998. december 22.). Ekkor adták ki a 2.2-es kernelsorozat (2.2.0) első ,,darabját'', 1999. január 26-án. Azóta természetesen megjelentek a fejlesztői kernelek is, 2.3-as számozással (1999. május 11.). Linus Torvalds egy cikkben a 2.4-es stabil kerneleket 1999. őszére ígéri.

A 32 bites Linux mellett létezik 64 bites és 8 bites Linux is. A 64 bites Sun gépekre készült, a 8 bites pedig az 8086, 8088, 80186 és 80286-os processzorra.

A magyar nyelvű levelezési listák száma megnőtt, bővebben ebben a fejezetben olvashatsz róluk.

Az irodai alkalmazások területén is nagy változás következett be. A Star Office 5.1-es változatnál jár, magáncélú felhasználásra ingyenes. Létezik Microsoft platform alatt működő változata is, képes olvasni és írni a Microsoft Office termékek által használt fájlformátumokat. Az Applixware már magyar nyelvű kiegészítéssel is kapható. A Corel cég is el fogja készíteni Office 2000 programcsomagját, 1999. második felére ígérték.

Egyre több nagy cég áll ki a Linux mellett: IBM, Compaq, SUN, Oracle, Informix, Intel, Corel, Lotus, Silicon Graphics, Novell, SAP.

Sok cég átalakítja a Unix-át, hogy képes legyen Linux-os programok futtatására.


next up previous index
Következő: 2.3 Az ingyenesség magyarázata Fel: 2.2 A Linux története Előző: 2.2.17 Források   Index

1999-09-17