Dolgozatom témaválasztása kissé szokatlan lehet, mivel a Linux nem tekint vissza hosszú múltra: a rendszer első változatát 1991. augusztusának végén egy finn egyetemista, Linus Torvalds írta, mert jobban meg szerette volna ismerni az Intel 80386-os processzorát. Azóta a rendszer hihetetlenül sikeresnek bizonyult: mára Intel, M680x0, DEC AXP, MIPS, Sun Sparc gépeken is fut Linux, Magyarország WWW-szolgáltatóinak 9%-a Linuxot használ, és a világ minden pontján találunk Linux-felhasználókat.
Mindezt különösen érdekessé teszi, hogy a Linux szabadterjesztésű szoftver, tehát bárki ingyen másolhatja, továbbadhatja, módosíthatja, ha ezért nem kér pénzt. (Ez egy kissé bonyolultabb, de precíz megfogalmazásban olvasható ebben a fejezetben.) Ebből adódóan a Linux mögött nincs egy világcég, amely reklámmal, piackutatással, megvesztegetéssel egyengetné a rendszer útját. Ezzel szemben több száz fejlesztő dolgozik a tökéletesítésén, és Linus Torvalds mostanára inkább csak ezt a fejlesztést koordinálja. Ezek a fejlesztők többnyire nem ismerik egymást, csak az Interneten keresztül tartják a kapcsolatot. Ez a szétszórt fejlesztés mégis olyan hatékonysággal történik, hogy a Linux megbízhatóság, sebesség tekintetében bátran felveheti a versenyt bármely ,,pénzes'' operációs rendszerrel. (Az árban meg egyenesen verhetetlen.)
A Linux történetébe való bepillantás tehát egy olyan világba vezet minket, ahol a programozók ,,dicsőségért'' programoznak, mindenki szabadon átadja ismereteit a többieknek, és az egész vállalkozást a lelkesedés viszi előre, mégis a szoftvernagyhatalmakkal összevethető eredményességgel dolgozik.
Ez a mentalitás nemcsak a Linuxot jellemzi, hisz már a `70-es években jelentkeztek a UNIX-os világban az első szabadterjesztésű programok (maga a UNIX is az volt eredetileg). Ezeket a szabad szoftvereket a ,,GNU project'', valamint a ,,Free Software Foundation'' fogja össze, melyeknek tevékenysége szélesesebb körű, mint a Linux rendszer. Ezen munkákba is bepillantást szeretnénk adni ezen dolgozatban.