8. fejezet: Ellenőrző kérdések és válaszok 9 - 15

 

  1. Mutassa be az Email legfontosabb jellemzőit! Mi az SMTP? Milyen funkciókat kell megvalósítani egy levelező programnak?
  2. Mi az UUENCODE/UUDECODE eljárás?
  3. Mi az a mail szerver?
  4. Mik azok a smiley-ik?
  5. Mutassa be az FTP alkalmazás legfontosabb jellemzőit! Mi az anonymous FTP?
  6. Mi az a TELNET? Milyen biztonsági problémákat okozhat?
  7. Mi a finger? Mire használható?

 

9. Mutassa be az Email legfontosabb jellemzőit! Mi az SMTP? Milyen funkciókat kell megvalósítani egy levelező programnak?

A legalapvetőbb szolgáltatás, a legelső, amit az Interneten használtak, az elektronikus levelezés. Egy levelezőprogram (mail) segítségével szöveges állományt küldhetünk az Internet bármelyik felhasználójának. Ehhez az kell, hogy minden levelezőnek egyedi címe legyen, és a címzés is szabványos legyen. Egy felhasználó Email címe általánosan a következőképpen épül fel:

Felhasználói_név @ gépnév . domain_név . subdomain_név . ország(intézmény)azonosító

Általánosan fogalmazva egy felhasználói név (username) és egy cím (domain) részből áll, a kettő között a @ jel található. Ez a "kukac" az angol "at" szót jelenti, vagyis arra utal, hogy ez a felhasználó HOL (melyik gépen) található meg. A felhasználói_név egy rövid azonosító, ami nem tartalmazhat speciális karaktereket. A @ (kukac) jel a felhasználói nevet választja el a gépet leíró utána lévő résztől. A cím hierarchikus felépítésű, a legutolsó jelöli a legmagasabb szintet, és így szűkítve a kört. Ha ezt értelmezni akarjuk, akkor célszerű hátulról kezdeni. Az utolsó egység az ország(intézmény)azonosító országra, vagy az intézmény jellegére utal.

A cím további részeinél pontok választják el a részeket egymástól A domain_név általában annak a környezetnek az azonosítója, amiben a gép található, az intézmény vagy egy lokális hálózat neve, pl. .kando: a Kandó Főiskola domain neve. Magyarországi felsőoktatási intézmények domain nevei pl.: bme, bke, elte, pote, sote, stb. A subdomain_név akkor létezik, ha szükség van a domén további tagolására, pl. .obuda.kando.hu: a Kandó óbudai részlege. A gépnév értelemszerűen azt a gépet specifikálja a doménen belül, amelyen a felhasználó géphasználati joga (accountja) található.  

SMTP Simple Mail Transfer Protocol egy alkalmazási protokoll, amely a hálózati felhasználók egymással való kommunikációját teszi lehetővé. Leveleket tud küldeni és fogadni.

Levelezni valamilyen levelező programmal lehet. Mindegyik megvalósítja az alábbi funkciókat:  

 

10. Mi az UUENCODE/UUDECODE eljárás?

Fontos megjegyezni, hogy Email-en keresztül közvetlenül csak 0-127-es kódú ASCII karakterek küldhetők át. Ha olyan karaktert küldünk, aminek a 8. bitje 1, azt a rendszer levágja, elvész. Így közvetlenül bináris fájlok átvitele nem lehetséges. Több megoldás létezik erre a problémára, a legelterjedtebb program az UUENCODE/UUDECODE.

Az UUENCODE a fájlt alkotó bináris bájtsorozatot konvertál 7 bites szöveggé oly módon, hogy a fájl elejéről kezdve sorban vesz 3 db 8 bites bájtot, és azt szétbontja 4 db 6 bites darabra. Például:

AFH, 01H, 65H = 1010 1111 0000 0001 0110 0101 = 101011 110000 000101 100101

Mivel a speciális ill. vezérlőkarakterek ASCII kódjai 0-31-ig terjednek, a normál szöveg kialakítása érdekében mind a négy így kapott bitcsoporthoz hozzáad 32-t (00100000).

101011 110000 000101 100101 => 1001011 1010000 0100101 1000101 = 4BH 50H 25H 45H = KP%E

Így kaptunk 3 bájtból 4, a képernyőn is olvasható karaktert, amit aztán már elküldhetünk. Az UUDECODE program az így keletkezett fájlt kódolja vissza a fogadó oldalon. A kódolt fájl természetesen hosszabb lesz, mint az eredeti , mert a módszere semmilyen más változtatást (pl. tömörítés) nem végez.

 

11. Mi az a mail szerver?

A levelek küldését és fogadását ténylegesen egy, folyamatos hálózati kapcsolattal rendelkező számítógépen futó program, a Mail-szerver (levelezés kiszolgáló) végzi. A felhasználók ténylegesen ennek a programnak küldik leveleiket, illetve ettől kapják meg a leveleket. Az elküldött és kapott leveleket ez a program tárolja, és a címek alapján végzi a hálózaton keresztüli kézbesítést. Lényeges megkülönböztetni a hálózati internet címeket a levélcímektől. A levelek címrésze határozza meg annak a gépnek az internet címét, amelyen a levelezés kiszolgáló program fut, és ezen címrész alapján a gépre küldött leveleket egy olyan lista segítségével kézbesíti, amely a gépen a levelezésbe bevont felhasználókat azonosítja.

 

12. Mik azok a smiley-ik?

Smileys (mosolygók):

Élő beszélgetéseknél a beszéd közben az érzelmeket a szöveg előadási módja mellett a testbeszéd (arcjáték, válrándí tás, stb.) is közvetíti. Email esetén ez a metakommunikáció hiányzik. Ennek pótlására kitalálták a mosolygókat. Ha a fejünket bal oldalra döntjük és úgy nézzük:

:-)

 Még néhány:

;-) kacsintás;

:-( helytelenítés;

:-O meglepődés;

8-) szemüveg ;

A levél karakteres jellege egy új “művészeti” ágat is megteremtett: a karakterekkel kialakítható rajzok készítését. Egy ilyen “ASCII-Art” látható az oldalt lévő keretben.

 

13. Mutassa be az FTP alkalmazás legfontosabb jellemzőit! Mi az anonymous FTP?

FTP (File Transfer Protocol)

Az ftp protokoll a hálózatban lévő gépeken megtalálható fájlok átvitelére használható. Használata az Email-el szemben már folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. Adatátviteli sebesség igénye is jelentősebb, hiszen elfogadható időn belül kell átvinnünk esetleg több száz kilobájtnyi adatot. Néhány kbit/s-os átviteli sebesség már elfogadható.

Az ftp protokoll két átviteli módban működhet: ascii és binary. Az előbbi, mivel 7 bites kódokat használ, szövegállományok átvitelére alkalmas, az utóbbi bármilyen általános fájlra. Fontos továbbá, hogy egyes rendszerek (pl. Unix) különbséget tesznek kis és nagybetűk közt, azaz a fájl nevében tetszőlegesen lehetnek kis és nagybetűk.

A felhasználói általában akkor tud egy távoli gépről/gépre másolni, ha a távoli gépen is rendelkezik felhasználói jogosultsággal (account-tal).

A kapcsolat egy ftp programmal lehetséges, ott kell megadni a célgép nevét, ami egy internet cím. Ha a kapcsolat létrejött, a rendszer kéri az azonosítót és a jelszót. Ha a belépés sikeres, akkor a következő legalapvetőbb parancsokat használhatja: 

 

Vannak mindenki számára elérhető ún. nyilvános elérésű gépek, amelyekre természetesen nem kell account-tal rendelkezni, ez az ún. anonymous ftp. Az ilyen gépekre bejelentkezve bejelentkező (login) névként az "anonymous" szót kell begépelni. A rendszer ekkor arra kér, hogy jelszóként a saját email-címünket adjuk meg, ez sokszor gyakorlatilag nem kötelező, kizárólag statisztikai célt szolgál. Ezek után a távoli gépet, pontosabban annak nyilvánosan elérhető könyvtárait láthatjuk, és az összes fenti ftp parancs használható.

Azok részére, akik csak Email kapcsolattal rendelkeznek, létezik a levéllel történő off-line ftp, az ftpmailt. Ennek az a lényege, hogy vannak olyan hálózatra kötött számítógépek amelyek az ftpmail server programot futtatják, Ez fogadja a leveleket, és feldolgozza a bennük a ftp-vel elérni kívánt gép címét és az ftp parancsokat tartalmazó utasításokat. Az ftpmail program végrehajtja a kijelölt ftp kapcsolatot, letölti a megadott fájlt, uuencode-olja, majd elküldi levélben a feladónak. Ez egy nem túl kényelmes, de jól használható módszer fájlok letöltésére, ha nincs más mód. Természetesen ehhez pontosan ismerni kell a letöltendő fájl pontos útvonalát is.

 

14. Mi az a TELNET? Milyen biztonsági problémákat okozhat?

Egy távoli gépre úgy lehet belépni, mintha egy terminálja előtt ülnénk. Azaz a Telnet a gépek közti távoli bejelentkezést lehetővé tevő protokoll neve. Ez is folyamatos (on-line) hálózati kapcsolatot igényel, és sebességigénye hasonló az ftp-hez, (persze csak ha azt szeretnénk, hogy egy leütött billentyű ne 10 másodperc múlva jelenjen meg...).

Telnettel csak akkor tudunk egy másik gépre belépni, ha azon a gépen is van accountunk.

Bejelentkezés után a rendszer úgy viselkedik, mintha ott ülnénk a távoli gép előtt, azaz a távoli gép operációs rendszerének konvenciói érvényesek, parancsainkat a telnet protokoll adja át a távoli gép operációs rendszerének, és az távoli operációs rendszer hajtja végre. Így a távoli gépen programokat futtathatunk, megnézhetjük az odaérkezett leveleinket, stb.

Ezen lehetőség a hálózati gépek biztonságának egy sebezhető pontja. Ha ugyanis egy távoli gépre rendszeradminisztrátori jogokkal tudunk belépni (felhasználói név: root, a jelszót automatikus próbálkozási módszerrel “kitaláljuk”), akkor a géppel mindent megtehetünk. Az ilyen behatolás módot nyújt arra is, hogy a távoli gépet felhasználva (a Telnetet ott elindítva) lépjünk be egy “kényesebb” gépre. Ez utóbbi behatolás felderítésekor a behatoló címe az erre használt gép címe, és ha az oda történő behatolás nyomait eltüntetjük , akkor nem lehet kideríteni a kényesebb gépre behatolót.

 

15. Mi a finger? Mire használható?

Ha a finger szó után megadunk egy Email-cím szerkezetű címet (rámutatunk), információkat tudhatunk meg a megjelölt felhasználóról. Ilyenek például: A felhasználói login és saját neve, home könyvtára, alapértelmezett shell-je, utolsó bejelentkezésének időpontja, illetve, ha éppen be van jelentkezve, akkor mióta, és honnan.

Ezen kívül még olyan információk olvashatók, amiket az illető maga adott meg. Többnyire minden rendszerben van egy erre kijelölt fájl, amibe bármit beírhatunk, amit közölni szeretnénk a minket finger paranccsal megkereső személlyel. Unix rendszerben a home könyvtárunkban lévő .plan nevű fájlban található információ olvasható el a finger paranccsal.

 

8. fejezet: Ellenőrző kérdések és válaszok 1 - 8

8. fejezet: Ellenőrző kérdések és válaszok 16 - 22


Ábrajegyzék

Bevezetés

1.fejezet: A hálózatok célja, alkalmazása, alapfogalmak

2.fejezet: Fizikai átviteli jellemzők és módszerek

3.fejezet: Közeg-hozzáférési módszerek

4.fejezet: Adatkapcsolati protokollok

5.fejezet: Hálózati réteg

6.fejezet: A felsőbb rétegek

7.fejezet: Lokális hálózatok

8.fejezet: A TCP/IP protokoll és az Internet

9. fejezet: Szótár

Tárgymutató