A magyar hagyomány más utat választott. Ennek alapja az, hogy a magyar és nyugati karakterkészlet között két karakter eltérés van csupán, nevezetesen a "hosszú ő" (nyugati párja a "hullámos ő", rosszabb esetben a "kalapos ő") és "hosszú ű" (nyugati párja a "kalapos ű"). Ha tehát semmi trükköt nem alkalmazunk és az eredeti HTML szerint írjuk a magyar szöveget, az így is olvasható marad az apró eltérés miatt. Sőt, egyes böngészőkben (pl. Internet Explorer 2.0, Netscape Navigator 3.0) lehetőség nyílik arra, hogy a szöveg megjelenítési betutípusát változtassuk, így elérhető a helyes magyar megjelenítés.
Megjegyzés: Más nyelvek esetén ez az egyszerű módszer nem működik. Bár azt az oroszban is meg lehetne tenni, hogy szabvány szerinti HTML kódokat használják és a megjelenítési betűtípust cirill-re állítják, ez egy nagyon kényelmetlen megoldás, ugyanis a HTML forráskód két okból is olvashatatlan lenne szerkesztő üzemmódban: egyrészt a csupa named entity kód miatt, másrészt azért, mert egy orosz karaktert olyan named entity írna le, aminek neve zéró információt tartalmaz a kérdéses cirill karakterre vonatkozóan.
A nemzetközi igények növekedtével a WWW konzorcium tagjai is felismerték a nemzetköziesítés jelentőségét, és nemrég született életképes javaslat a nemzeti karakterek Weben történő megjelenítésére (ún. i18n specifikáció: http://www.w3.org/International/Overview.html). A javaslat az érvényben lévő HTML szabványokra és a meglévő gyakorlatra épül. Az új tervezet szerint lehetőség van arra, hogy a HTML forrásban 8 bites karaktereket használjunk, azonban a szöveg fej részében definiálnunk kell, hogy melyik karakterkészlet szerint lehet értelmezni a 8 bites adatfolyamot. Az elfogadott karakterkészletek nagyjából a MIME által definiáltakkal esnek egybe, magyar nyelv esetén ez vagy a nemzetközi ISO 8859-2 készletet, vagy a Windows 1250 kódlapot jelenti.
Alább egy példa HTML forráskód olvasható, amely igazodik az i18n specifikációhoz.
<HTML> <HEAD> <META HTTP-EQUIV="Content-Type" Content="text/html; Charset=iso-8859-2"> <META HTTP-EQUIV="Content-Language" Content="hu"> <TITLE>őűáéóúíöüő</TITLE> </HEAD> <BODY> Pédaszöveg: öüóőúéáűíÖÜÓŐÚÉÁŰÍ <BODY> </HTML>Az Internet Explorer 3.0, a Netscape Communicator 4.0 vagy a Unix terminál alapú Lynx böngésző újabb változatai már az i18n specifikáció szerint értelmezik a HTML forrást. Ez azt jelenti, hogy ha egy HTML lap 8 bitesen készült, és tartalmazza a fenti karakterkészlet-információt, azt a böngésző megérti és automatikusan a megfelelő betűtípussal jeleníti meg a szöveget. Ennek a módszernek egyenes következménye, hogy a hagyományos named entity kód értelmezése ezekben a böngészőkben szigorúan egyértelmű, azaz az õ mindig "hullámos ő"-ként jelenik meg, az û pedig mindig "kalapos ű"-ként. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi magyar webszerkesztési hagyományokkal fel kell hagynunk, ugyanis az ellentmond a nemzetköziesítési törekvéseknek.
Jelenleg a magyar weblapok többsége a régi és hagyományos HTML szabvány szerint íródtak. A helyes nyelvi megjelenítést és nemzetközi törekvéseket elősegítendő, a Microsoft kifejlesztett egy egyszerű eszközt, ami lehetőséget nyújt arra, hogy a meglévő weblapokat a webszerkesztők átkonvertálják az új tervezet szerinti formátumra. Ez az eszköz a NETool.exe, ami a named entity kódokat árfordítja 8 bitesre, illetve beilleszti a kódba a megfelelo karakterkészlet információt is. Unix rendszert használóknak pedig csak egy egyszerű shell/sed script szükséges ehhez a feladathoz.